Régi tárgyak: a sulyok
Elveti a sulykot – tartja a mondás. Akkor szokták ezt mondani, amikor valaki túlhalad a helyes mértéken, túlzásokba esik. De mi is az a sulyok és honnan ered?
A sulyok egy keményfából készült eszköz, melyet mosásra használtak:vastag fából kifaragott, téglalap alakú, nyeles,lapátszerű, amellyel mosáskor a ruhát verték, hogy könnyebben megtisztuljon. Általában a kilúgozott vásznat folyóvízben, tóban a mosószékre fektetve sulykolták, csapkodták.
A munkára, tényleges használatra készített mosósulyok egyszerű és dísztelen. Ám a guzsalytalpakhoz hasonlóan ajándéktárgy is lehetett, melyek már díszítettek voltak. Ez utóbbiak közül elsősorban a kalotaszegi mosósulykok említésre méltók. Vésett, mértanias díszítményeikkel, rozettáikkal, tulipánjaikkal, stilizált leveleikkel tűnnek ki.
Készítésükkel a molnárok, a bognárok, a falusi faragók, a pásztorok foglalkoztak. A díszített mosósulykok leginkább ajándékba készültek a szerető, a jegyes vagy a fiatal feleség részére, s ezekre gyakran a megajándékozott nevét, az ajándékozás évét is rávésték.
A mosósulyok egykor általánosan használt egyszerű ütőszerszám volt, hengeres, nyeles, bunkós végű formában. Ebből alakult ki a ruhamosásra alkalmasabb táblás forma.
Számos irodalmi műben találkozunk a solyokkal. Lássunk néhány idézetet:
S Ágnes asszony a patakban Lepedőjét újra mossa … Áll a vizben, széke mellett … Holdvilágos éjjelenkint, Mikor a víz fodra csillog, Maradozó csattanással Fehér sulyka messze villog. (Arany János)
Tengervágyáról a patak letett, Malmot hajtott megint türelmesen; Viselte a sulyok csapásat. (Reviczky Gyula)
Lenn mos a királylány… a kútnál. Sulyokkal veri egy padocskán a ruhát. (Gárdonyi Géza)
Gál Adél
Kárpátalja.ma