Lányi Sarolta: Eltévedtek verseim
Most már, itt magamba sírván
Most már mindet visszahívnám
A sok elmúlt éneket…
Most már, itt magamba sírván
Most már mindet visszahívnám
A sok elmúlt éneket…
Ó, te régi vadregényes, ősi berek!
Legenda őrzi még ma is emlékedet.
Belémsurrant a Téboly,
hátra, elrejtőzött, most
fosztogat
Szavak színes labdája cikázik
oda-vissza, oda-vissza…
A nap verse.
A nap verse.
van bennem egy regény
néha csak lóg, mint csók
Tudom hogy vagy – és megállok az éjben.
A nap verse.
A nap verse.
End of content
End of content