2018. március 31., nagyszombat

[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-heart” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_animation=”fadeIn” title=”Névnap” hover_effect=”style_3″]Árpád – magyar eredetű; jelentése: árpa.[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-user” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ title=”Idézet” hover_effect=”style_3″]

Jézus tettei és szavai ékesen bizonyítják, hogy a bűnt mindenkor el kell utasítanunk, viszont a bűnöst szeretnünk kell.

Pilinszky János

[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-93d6e9-3d42″][vc_column_text]NÉPI KALENDÁRIUM:

Nagyszombat

A nagyszombat leglátványosabb vallásos szertartása a feltámadási körmenet. A középkorban húsvét hajnalán tartották, és ősi soron kapcsolatba hozható a húsvéti határjárás szokásával. Az újkorban az egyház előrehozta nagyszombat estéjére. A feltámadási körmenet jellegzetesen közép-európai: magyar, osztrák, német katolikus szertartás. Mindig hatalmas élményforrást jelentett a hagyományos életformában élő falusi és mezővárosi közösségek tagjai számára. Útvonala, belső rendje, formája, funkciói, a résztvevők elvárt öltözködése és viselkedése tájilag sokféle változatot mutat. Sokféle dallamvariáns jellemzi a „Feltámadt Krisztus e napon” kezdetű régi éneket is, amelyet a körmenet résztvevői énekeltek. A körmenetben legtöbbször a falu legtekintélyesebb embere, például a bíró vitte a Feltámadt Krisztus szobrát. Másutt az kapta ezt a megtisztelő feladatot, aki a passióban a Jézust énekelte. Megtisztelő feladatnak számított a húsvéti gyertya hordozása is. A körmenet útvonalán az ablakokban gyertyák égtek, emelve a szertartás fényét.

Nagyszombaton véget ért a negyvennapos nagyböjt. A feltámadási körmenet után a hazatérő családok, legalábbis az utóbbi évszázadban, ünnepélyesen elfogyasztották a nagyrészt sonkából és tojásból álló húsvéti vacsorát.

Magyar Néprajz VII.

 EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Dolhai Petrovai Ákos (?, 1823 – Császlóc, 1893. március 31.). Ung vármegye aljegyzője, majd táblabírája, az 1848-49-es szabadságharc őrnagya. Apja, Petrovai István nagy műveltségű, széles látókörű férfi volt, tőle örökölte társadalmi kérdések iránti fogékonyságát. 1845-ben a vármegye másod-, 1847-ben első aljegyzője, majd táblabírája.

A szabadságharcban honvédként vett részt, a schwechati csatában még nemzetőrként harcolt. Bem nevezte ki huszárszázadossá, majd hősiességéért őrnaggyá. A bukás után nem vállalt állami hivatalt, gazdálkodott birtokán, az ungvári gazdasági egyesület, a színház, a Deák-kör munkájában vett részt. 1860-ban országgyűlési képviselő volt, 1877-1884-ben kataszteri felügyelő. 1884-ben végleg visszavonult császlóci birtokára gazdálkodni.

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)  

MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

Ezen a napon született 1891-ben Asbóth Oszkár, az első helikopter megalkotója.

Oscar-díjat nyer Rófusz Ferenc A légy c. animációs filmje (1981).

Ezen a napon született 1954-ben Gulyás Dénes operaénekes.

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-7d6e9-3d42″][vc_column_text]TARTSD ÉLETBEN A TÜZET!

„Nem hevült-e a szívünk, amikor beszélt hozzánk…?” (Lukács 24:32)

Feltámadása után Jézus találkozott kéttanítványával, akik látták keresztre feszítését, de nem tudták, hogy feltámadt a halálból. Később, amikor együtt vacsorázott velük otthonukban, érdekes dolog történt: „megnyílt a szemük, és felismerték, ő azonban eltűnt előlük. Ekkor így szóltak egymáshoz: Nem hevült-e a szívünk, amikor beszélt hozzánk az úton, amikor feltárta előttünk az Írásokat?” (Lukács 24:31-32 RÚF). Ez a történet sok mindent megtanít arról, hogyan tartsuk életben a Krisztus iránti szeretet és odaadás tüzét szívünkben. Ha Jézussal jársz, és időt töltesz jelenlétében, ő szól hozzád, és kijelenti magát a Szentírás által. Mind tudjuk, hogy a tűz életben tartásához az kell, hogy tápláljuk, időnként megkotorjuk, és folyamatosan őrizzük. Miért van az, hogy egyesek magasabbra jutnak el, és nagyobb mélységeket élnek meg az Istennek járásban, míg mások, úgy tűnik, csak köröket rónak, és nem jutnak sehová? Mert az első csoport elkötelezte magát arra, hogy addig keresi Istent, amíg jelenléte mindennapi valóság nem lesz életükben, míg a másik csoport ezt nem teszi. Ilyen egyszerű. Kérdés, hogy te melyik csoportba tartozol? Ha langyos a hozzáállásod és csak fél szívvel követed Uradat, akkor ma ezt mondja neked: „Térjetek meg hozzám… és én is hozzátok térek!” (Zakariás 1:3). Vagy hétköznapibb nyelven fogalmazva: „Fordulj meg, és gyere vissza! Itt fogsz találni, ahol hagytál.” A mai üzenet tehát számodra ez: tartsd életben a lángot!

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab tab_id=”05a52131-18cb-2d6e9-3d42″ title=”A nap liturgiája”][vc_column_text]Szent Ámosz próféta

Ámosz Tekoában született, Juda törzséből származott. Pásztor volt, de szikomorfát is nevelt. Ő a harmadik kis próféta a Szentírásban. II. Jeroboám király alatt lépett fel, „Két évvel a földrengés előtt”, 360 körül Krisztus születése előtt. Júdeából Izrael országába ment át. Bételben a szentélyben és Szamáriában beszélt. Jövendöléseiben többek között szigorúan megfeddte a gonosz gazdag embereket, szemrehányást téve nekik a szép házakért és a gazdag lakomázásokért. Ugyancsak szót emelt a szegények érdekében, és a törvénytelen istentiszteletek miatt. Amacja pap kiutasította a szentélyből és Izrael országából is. Hogy meddig működött pontosan, nem tudjuk. Elég szilárd hagyomány szerint Tekoában temették el. Az ószövetségi Szentírásban egy könyvvel szerepel.

Szent Benjamin diakónus

Szentünk Izdegerd perzsa császár uralkodása idején élt. Mivel sok perzsa pogányt térített a keresztény hitre, megrágalmazták, megverték és börtönbe vetették, ahol két évig szenvedett. Egy görög ember, aki követségben volt a perzsa udvarban, hallott Benjaminról. Kérte‚ hogy bocsássa szabadon. A császár megígértette a követtel, hogy Benjamin nem fog több perzsát megtéríteni. A követ ezt meg is ígérte.

Benjamin ebbe nem egyezett bele. A császár erre megparancsolta, hogy 12 kihegyezett szöget verjenek keze és lába körmei közé. Amikor látta, hogy Benjamint ez nem töri meg, megparancsolta, hogy szúrják át vastag hegyes nyárssal. Ez 420 körül történt.

bacskaplebania.hu[/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]