Nap

Hatalmas károkat okozhat egy nagyobb napkitörés

Az űrviharok súlyosan megrongálhatják az elektromos rendszereket. Ha ma érné el a Földet a 150 évvel ezelőttihez hasonló heves kitörés, akkor a károk felbecsülhetetlenek lennének. Ezért is fontos az ELTE kutatóinak munkája, akik az eddigieknél jobb módszert dolgoztak ki a jelenség előrejelzésére.

A mobiltelefonok, a GPS-rendszerek, az önvezető autók, a bankrendszerek, a távvezetékek, gyakorlatilag az összes ma használt elektromos eszköz működése sérülhet, ha egy űrvihar eléri a földet – ezekről a veszélyekről, és megelőzésükről beszél Erdélyi Róbert, az ELTE professzora az egyetem által közreadott videóban.

Az űrviharokat erőteljes flerek, vagyis napkitörések, és a Napban történő koronaanyag-kidobódások okozzák. Ezek az események 11 éves ciklusok szerint zajlanak le, amikor ez a ciklus a csúcsra ér, havonta több ilyen hatalmas robbanás is bekövetkezik a Napban.

Ha a kidobódás pont a Föld irányába indul el, akkor az komoly problémákat is okozhat bolygónkon.

A Carrington-esemény nagyjából 150 éve történt, ez volt az első űrvihar, amit tragikusabbnak számítunk. 1859-ben nem csak világszerte látható sarki fényt okozott, de már károk keletkeztek a korabeli távírórendszerekben is.

Ha egy ilyen esemény ma történne, akkor a Föld azon részén, amit ez az űrvihar elérne akár éveken keresztül is súlyos áramellátási problémák lennének – mondja az ELTE mellett a Sheffieldi Egyetemen is dolgozó kutató.

Ez is mutatja, hogy a veszély valós. Erdélyi Róbert szerint az, hogy ez eddig nem következett be, valószínűleg csak a szerencsének köszönhető. A Napból kiinduló űrviharoknak csak egy kis része jön a Föld felé, a legnagyobb kitörések szerencsésen elkerülték a bolygónkat azóta, amióta komolyabban kiépültek világszerte az elektromos rendszerek.

Bár a nagyobb tragédiákat eddig megúsztuk, azért előfordulnak károk a jelenség következtében. A kilencvenes években például Kanadában az áramellátásban napokig komoly kárt okozott egy ilyen vihar. Jól mutatja a probléma jelentőségét az is, hogy csak az Amerikai Egyesült Államoknak naponta több száz millió dolláros kárt okoznak az űridőjárásból származó meghibásodások.

Ma már tragikus következményekkel járna, ha egy egész kontinensen napokig nem lenne áram. A napkitöréseket mai tudásunk szerint nem lehet megállítani, védekezni pedig csak úgy lehet ellenük, ha kikapcsoljuk az érzékeny elektronikával felszerelt eszközeinket addig, amíg a kitörések elérik a Földet. Ez egyszerűnek tűnhet, azonban számos esetben az események előrejelzése nem tökéletes, így aztán az elektromos rendszerek ideiglenes leállítása problémás lehet. Ezért nagyon pontosan kell tudni, hogy mikor történnek a napkitörések, valamint azt is, hogy a Föld felé tartanak-e, és ha igen, akkor milyen hatásaik lesznek.

2–6 órával azelőtt, hogy elérnék a bolygónkat, viszonylag pontosan meg lehetett jósolni az űrviharok keletkezését – ez azonban sok területen közel sem elég idő a felkészülésre. Jobb módszerek kidolgozására volt tehát szükség.

Erdélyi Róbert nemzetközi kutatócsoportjának nem sokkal ezelőtt sikerült részletesen feltérképezni a mesterséges intelligencia alkalmazhatóságának határait a Nap mágneses terének előrejelzésében. Ez azért volt fontos eredmény, mert ennek segítségével az űrviharokat okozó flerek is jobban előre jelezhetők.

Korsós Marianna, az ELTE Csillagászati Tanszék posztdoktori kutatója, ő vezette ezt a kutatást, amiben a kutatócsoport kidolgozta a Nap mágneses terének irányváltozásait is figyelembe vevő módszert.

A magyar kutatók módszerükkel 12–24 órával a kitörések előtt meg tudják már jósolni az űrviharokat, amivel piacvezetők a területen.

Ahhoz, hogy ez az eljárás hatékonyan működjön, a kutatóknak ki kell építeni egy űridőjárás megfigyelő rendszert is, ami a földi meteorológiai hálózathoz hasonlóan működik majd. Elkészítésében jól haladnak a magyar kutatók, a 23 állomásból álló nemzetközi hálózat kiépítése már megkezdődött.

A rendszer fő központja Gyulán lesz, itt egy víztorony tetején már meg is építették a megfigyelő állomást. Ide fog kerülni hamarosan egy olyan műszer, ami már a Nap mágneses terének az irányát is figyelembe veszi. A berendezés mesterséges intelligencia segítségével fogja a korábbiaknál sokkal jobb előrejelzéseit elkészíteni a napkitörésekről. A tervek szerint 2022 őszére már a teljes nemzetközi hálózatot megépítik, így a kutatók még hatékonyabban tudnak majd dolgozni.

Forrás: hirado.hu