Magyar Tanács alakult Felvidéken
December 8-án a Csemadok Érsekújvári Alapszervezetének székházában szervezték meg a Magyar Tanács alakuló ülését, melynek célja, hogy helyreállítsa a nyilvánosság képviseletünkben megrendült bizalmát. „Különösen egy olyan helyzetben van erre szükség, mikor a politikai képviseltünk sorsa bizonytalan és érdekeink képviseletét sem bízhatjuk másra, csak magunkra.”
Az önkormányzat nevében Ficza Szombath Mária köszöntötte a jelenlévőket, a konferencia házigazdája Langschadl Mátyás újságíró volt. A Tanács ülésén helyzetelemző és vitaindító előadások hangzottak el.
Rákóczi Krisztián, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet munkatársa általános politikai elemzéssel kezdte előadását. Emlékeztetett rá, volt olyan időszak, amikor az MKP a dicsőséges oldalon állt, s az integráció a párt nélkül valószínűleg nem ment volna végbe. 2006-tól ellenzékbe került, majd 2010-ben nem került be a parlamentbe, a Most-Híd 2009-es létrejötte átrajzolta a felvidéki magyar politizálást – mondta Rákóczi Krisztián.
A Magyar Közösség Pártja 2010 óta inkább a tömbmagyarság körében ér el sikereket, míg a Most-Híd az elszórványosodott és a szlovák területeken szerepel jobban. A vegyes párt elsősorban azokat szólítja meg, akik asszimilálódnak. A Most-Híd megfelelően mérte fel a helyzetet, hogy építeni kell a vegyes házasságban élőkre, azokra, akik az elszlovákosodás útjára léptek. Szlovák szavazatok nélkül ők sem kerültek volna be a parlamentbe – véli az elemző.
Sajnos a déli területen a választói hajlandóság csökken, de ki kell mondani, a Dunaszerdahelyi és a Komáromi járás jó választási eredménye nélkül nem érhetünk el 2020-ban sem pozitív eredményeket. Jellemzően a Most-Hidat hagyják el a szavazói, viszont az MKP ezeket nem tudja megszólítani. Nem váltak ugyanis szavazókká azok, akik nem szavaztak többé a vegyes pártra. 2016-ban elvileg 175-180 ezer magyar járult az urnához, ebből 105 ezer az MKP-ra szavazott.
Tokár Géza, a Szlovákiai Magyar Kerekasztal szóvivője szerint a Magyar Tanács összehívásával több éves adósságot törlesztenek. Felmerül a kérdés: a szervezetek sokasága mellett mire lehet még igény. A parlamenti jelenlét a magyarság szempontjából nagyon fontos, fontos egy hatékony érdekérvényesítés, ha nem vagyunk ott, ahol a döntések születnek, leszűkülnek a lehetőségeink. Kérdéses: ez mennyire a köztudat része, mennyire fogja fel a felvidéki magyarság, hogy parlamenti képviselet nélkül elveszik az érdekérvényesítés!
Sokszínű a felvidéki magyar társadalom – véli Tokár Géza, ebből nehéz egységet létrehozni. Az is kérdés: van-e értelme intézményesíteni. Olyan közeget kell létrehozni, ahol válaszokat adhatunk a problémákra. Olyan testület kell, melynek van legitimációja is.
Ha nincs parlamenti képviselet, akkor legitim testületként működhetne a Magyar Tanács, amelyben mindenki helyet kaphat, aki tenni akar a felvidéki magyarságért.
A Magyar Tanács nem Kerekasztal és nem az a cél, hogy a Kerekasztal alakítsa meg a Magyar Tanácsot, ennek a missziója, hogy kis parlamentként, politikai tisztségviselőkkel működjön.
A következő lépés: egy bizottság felállítása, amelyben az érdeklődők jelen lehetnek. A választások után a testületnek el kell kezdenie a szervezőmunkát, a cél a jövőért dolgozni, nem visszatekinteni.
Öllős László Hogyan tovább felvidéki politika? címmel tartott előadást. Mint mondta: nehéz pillanatban ültünk össze, politikai állapotunk több évtizedes folyamat eredménye. Harminc év után szembe kell néznünk azzal, hogy nem hozott igazi áttörést egyetlen politikai törekvésünk sem – fogalmazott.
Öllős László szerint új programot kell alkotnunk, külön kell választani azokat a problémákat, melyeket meg tudunk oldani önerőből. Több a szakértőnk, mint három évtizede, ezért át kell gondolnunk, milyen külső segítségre számíthatunk és mihez kell egyáltalán segítség.
Végig kell gondolnunk azt is, hogyan viselkedjünk a szlovák politikai társadalommal, miként tudunk túllépni a mai állapotokon és miként tudunk eredményeket elérni, hiszen nem csak védekező stratégiákban kell gondolkodni – mondta Öllős László, aki szerint mindezt méltóságunkért, magyar kultúránkért kell megtennünk.
A vitában elhangzott, hogy a magyarság csak magára számíthat, hogy a Magyar Tanácsnak mindenek felett kell állnia. Fontos, hogy az önigazgatásunkról szó essen, s nyitott legyen a Tanács, ne pedig zárt testület.
A Magyar Tanács előkészítő bizottságában részt vesz többek között Duray Miklós, Bárdos Gyula, Görföl Jenő, Bauer Edit, Tokár Géza.