Tíz éve hunyt el Alan Rickman angol színész, filmrendező

Tíz éve, 2016. január 14-én halt meg Alan Rickman Golden Globe-, BAFTA- és Emmy-díjas brit színész, aki a legkülönfélébb műfajokban nyújtott maradandót a filmvásznon és a színpadon. A Nemzeti Archívum Sajtóarchívumának portréja.

Alan Sidney Patrick Rickman 1946. február 21-én született Londonban, apját korán elvesztette, anyja egyedül nevelte fel három testvérével együtt. Már gyerekkorában érdekelte a színészet, gyakran lépett fel iskolai előadásokon. 1960-ban A Robinson család volt az első mozifilm, amelyet látott, színészként az 1975-ös Nashville című, Robert Altman rendezte zenés film volt rá a legnagyobb hatással. Érettségi után grafikusnak készült, s ekkoriban ismerte meg későbbi feleségét (Rima Horton), akivel több évtizedes együttélés után 2012-ben házasodott össze. A Royal College of Art hallgatójaként barátaival Graphiti néven céget alapított, végül mégis a színészet mellett döntött. Huszonhat évesen elnyerte a Royal Academy of Dramatic Art ösztöndíját (később maga is a drámaiskola alelnökeként tevékenykedett), amellyel kezdetét vette színészi karrierje. A Royal Shakespeare Company tagjaként klasszikus és modern színházi produkciókban egyaránt színpadra lépett.

Az amerikai közönség előtt 1986-ban a Veszedelmes viszonyok című darabban mutatkozott be a Broadway-en, a csábító Valmont grófjának megformálásáért egy évvel később a színházi Oscar-díjként emlegetett Tony-díjra jelölték. A filmváltozatra azonban nemet mondott (helyébe John Malkovich lépett), inkább a Drágán add az életed! (1988) című akciófilmet választotta.

A hidegvérű terrorista megalapozta filmes hírnevét, ezt követően előszeretettel bíztak rá gazember és cselszövő szerepeket, 1992-ben a Robin Hood, a tolvajok fejedelme című kalandfilmben a gonosz nottinghami bíróként a legjobb mellékszereplő kategóriában elnyerte a brit filmakadémia (BAFTA) díját (a kitüntetésre további három alkalommal nominálták).

Rickman nem hagyta, hogy beskatulyázzák, alakított csellón játszó romantikus szellemet Anthony Minghella Szívből, igazán című filmjében (a szerep kedvéért még csellóórákat is vett), nemes embert az Ang Lee rendezte Értelem és érzelem című romantikus filmben, amelyben először játszott együtt Emma Thompsonnal. Emlékezetes alakítást nyújtott az ír függetlenségi háború hőséről készült Michael Collins című életrajzi drámában, a parádés szereposztású Igazából szerelem című romantikus komédiában Emma Thompson hűtlen férjeként tűnt fel, a Bob Roberts című politikai szatírában kampánymenedzsert alakított, és Franz Anton Mesmer orvost is megformálta a filmvásznon. A Ragályi Elemér által fényképezett Raszputyin (1996) című televíziós történelmi dráma főszerepéért Emmy- és Golden Globe-díj lett a jutalma. 2004-ben ismét a televíziós Oscarnak nevezett Emmy-díjra jelölték az Egy csoda teremtése című életrajzi filmdráma főszerepéért.

A Téli vendég című alkotással rendezőként is bemutatkozott a színházban (1995) és filmen (1997) egyaránt, a kamera mögül Emma Thompsont és a színésznő édesanyját, Phyllida Law-t instruálta, művét több filmfesztiválon is kitüntették. Ezt követte talán legismertebb szerepe, a népszerű Harry Potter-sorozat Piton professzora. Játszott a Tim Burton által rendezett Sweeny Todd, a Fleet Street démoni borbélya című zenés horrorban, a Borban az igazság című amerikai vígjátékban, a Dől a moné című krimikomédiában. Jellegzetes, mély hangját kölcsönözte az Alice Csodaországban című mesefilmben a Bölcselőnek (2010).

2015-ben rendezőként és forgatókönyvíróként jegyezte a XIV. Lajos udvarában játszódó kosztümös vígjátékot, A virág románcát (A Little Chaos), melynek Kate Winslet volt a főszereplője, magára pedig a francia király szerepét osztotta. Utolsó színészi alakítását a modern, drónos hadviselés morális dilemmáit tárgyaló Az élet ára című háborús drámában nyújtotta. Utolsó szerepe a halála után, még 2016-ban bemutatott Alice Tükörországban című fantasztikus filmben volt, ahol ismét az ő hangján szólal meg a Bölcselő.

Az egyik legsokoldalúbb brit színész volt, aki egymástól távol eső műfajokban próbálta ki magát és mindegyikben maradandót alkotott, a színházzal sem szakított. Több alakítását is zajos sikerrel fogadta a kritika, 2002-ben Noel Coward Magánélet című, harmincas évekből származó darabjában nyújtott alakításáért a Tony-díj mellett a hazájában legrangosabb színházi elismerésnek számító Laurence Olivier-díjra jelölték.

Alan Rickman 2016. január 14-én halt meg Londonban rákbetegség következtében. Már nem szerepelhetett a nagy sikerű Igazából szerelem egy évvel későbbi folytatásában, a negyedórás rövidfilmmel az alkotók egy karitatív szervezetet támogattak. Érdekesség, hogy a Négy esküvő és egy temetés című nagy sikerű filmben eredetileg neki szánták a végül Hugh Grant által alakított szerepet, a Pierce Brosnan főszereplésével forgatott Aranyszem című filmben viszont ő utasította vissza James Bond ellenségének szerepét, akit Sean Bean formált meg.

A népszerű színész elnyerte a Golden Globe-, az Emmy- és a BAFTA-díjat, az Oscar-díjra azonban egyetlen alkalommal sem jelölték. Egyik legutolsó elismeréseként 2015-ben a világ filmművészetéhez való kiemelkedő hozzájárulásáért Kristián-díjat kapott a prágai Febiofesten. 2022-ben könyvben jelentették meg naplóit (Madly, Deeply: The Alan Rickman Diaries), amelyeket több mint 25 évig vezetett. Ezekben nemcsak a magánéletével és színészi munkáival kapcsolatos gondolatait vetette papírra, hanem barátságokról és politikáról, színházlátogatói tapasztalatairól és kulisszák mögötti forgatási történetekről is beszámolt.

Forrás: hirado.hu

Nyitókép: bbc.com