A székelykáposzta a magyar konyha sajátos étele. Nevével ellentétben nem székely eredetű, a hagyományos erdélyi konyha nem ismeri. Az étel receptje Székely József vármegyei főlevéltáros nevéhez fűződik, aki Petőfi Sándor kortársa és barátja volt. 1846-ban mindketten a Gránátos utcai Komló-kertben ebédeltek, de mire beértek, már kifogyóban voltak az ételek. A kocsmáros Székely kívánságára a maradék savanyúkáposzta-főzeléket és sertéspörköltet összekeverve szolgálta fel. Petőfi legközelebb ugyanezt rendelte, és Székely-káposzta néven hivatkozott az ételre.
Savanyú káposztából, édes káposztából egyaránt finom.
A húst alaposan megmossuk, és apró kockákra vágjuk.
A felhevített zsírba belerakjuk a felkockázott vöröshagymát, zúzott fokhagymát, darált paprikát, pirospaprikát, köménymagot, sót, borsot és felöntjük egy fél liter vízzel.
Beletesszük a húst és fedő alatt kis lángon félpuhára pároljuk.
Ezt követően hozzáadjuk a felkockázott vagy gyalult káposztát, az apróra vágott zöld kaprot és a kapormagot.
Amikor megpuhult a hús és a káposzta, tejfölös habarással behabarjuk, és még egyszer felforraljuk.