2016. január 13., szerda

Lechner Ilona Kalendárium

[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-heart” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_animation=”fadeIn” title=”Névnap” hover_effect=”style_3″]Veronika 1. – görög-latin eredetű; jelentése: győzelmet hozó;

2. – latin-görög eredetű; jelentése: igaz + ikon.[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-user” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ title=”Idézet” hover_effect=”style_3″]

„Nem az évek számától leszen aggastyán, aki él (…). Jószerivel tán attól inkább, ha belátnia kell, hogy értelmetlen volt mindeddigi hányódása, s nincs többé oly cél, melyért a szíve hevülhessen.”

Szilvási Lajos

[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-935892-09e2″][vc_column_text]EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Hodinka Antal (Ladomér, 1864. január 13. – Budapest, 1946. július 15.). Történész, egyetemi tanár, az MTA tagja.  Iskoláit Máramarosszigeten és Ungváron végezte. Érettségi után a munkácsi egyházmegye papnövendéke lett. 1882-ben a budapesti központi teológiai akadémiára került. Az egyetem bölcsészkarán történelmi és szláv filológiai előadásokat is hallgatott. Tanulmányai befejezése után, 1888-ban a Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárában helyezkedett el, ahol a szláv nyelvű kéziratok rendezésével bízták meg. A ruszin és a magyar mellett jól ismerte egyházának liturgiai nyelvét, az egyházi szláv nyelvet, de tudott oroszul, szerbül, latinul és németül is. 1889-ben a bécsi Osztrák Történeti Intézetbe küldték, ahol diplomáciával, paleográfiával és szláv filológiával foglalkozott. Több délszláv vonatkozású munkát is írt.  1891-ben Bécsből hazatérve doktorátust szerzett, 1892-1906 között Bécsben levéltáros, könyvtáros. 1895-96-ban Rómában is kutatott.  1906-ban a pozsonyi jogakadémián a magyar művelődéstörténet, 1914-től a pozsonyi egyetemen a magyar történelem professzora, 1918-tól az egyetemes történeti tanszéket vezette. 1923-tól 1935-ig, nyugalomba vonulásáig a pécsi egyetemen volt tanár, 1932-33-ban rektor. Tudományos munkásságának jelentős részét a munkácsi egyházmegye, s ezzel együtt a ruszinság, illetve a vidék múltját megvilágító gazdasági, társadalompolitikai, valamint településtörténeti források összegyűjtése és megjelentetése képezi.

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)  

MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

Jedlik Ányos (1800) fizikus, a külföldet jóval megelőzve alkalmazta az 1827-ben szerkesztett elektromágneses motort, néhány év múlva pedig felfedezte a dinamóelvet, mellyel évekkel megelőzte a német Siemens dinamóját.

Budapest ostroma alatt hatvanhat éves korában elhunyt Szabó Dezső író (1945).

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-75892-09e2″][vc_column_text]HIÁBA VAN A HELYÉN, HA NINCS ÖSSZEKÖTTETÉSBEN

„Ahogyan a szőlővessző nem teremhet gyümölcsöt magától, ha nem marad a szőlőtőn, úgy ti sem, ha nem maradtok énbennem.” (János 15:4)

Tommy Tenney írja: „A mobiltelefonok életet menthetnek, de az akkumulátoraikat időnként fel kell tölteni. Egy fárasztó hétvégén úgy lemerültem, mint a telefonom akkumulátora. Este, lefekvés előtt kötelességtudóan csatlakoztattam a telefonomat a töltőre – csakhogy a töltőt elfelejtettem bedugni a konnektorba. Másnap felfrissülve ébredtem, de a telefonom semmivel sem volt jobb állapotban, mint előző este. Jó helyen volt… de nem volt csatlakoztatva az áramforrásra! Előfordul, hogy sokkal komolyabb következményei is vannak annak, ha nem vagyunk csatlakoztatva. Sokan kötelességtudóan menetelnek minden héten a templomba, de ugyanolyan lemerülten távoznak, ahogy érkeztek. Jó helyen vannak ugyan, de nem csatlakoztak rá Isten hatalmára… anélkül pedig mindegy, hogy a templomi padban ülünk-e vagy akár egy bárpultnál. Lehet órákig tanulmányozni a Szentírást úgy, hogy a végeredmény mégis az: »ezek mindig tanulnak, de az igazságot sohasem ismerik meg« (2Timóteus 3:7). Lehet, hogy nagy dolgokat viszel véghez Istenért, életedből mégis hiányzik az ő ereje. Az sem segített volna, ha egy éjszaka helyett napokra vagy hetekre hagytam volna a töltőn a telefonomat. A nagyobb erőfeszítés nem pótolja a valódi erőt. Őrizkedj azoktól a dolgoktól, melyek elválasztanak az erőforrástól! Nyilvánvaló, hogy a bűn ilyen dolog, de éppígy a fáradság is. Nem tudunk kapcsolatban maradni, ha mindenféle ügyeink terhelnek. Előfordulhat, hogy sok időt töltünk Istenért végzett munkával, de elhanyagoljuk a vele való kapcsolatot.” Jézus azt mondta: „ahogyan a szőlővessző nem teremhet gyümölcsöt magától, ha nem marad a szőlőtőn, úgy ti sem, ha nem maradtok énbennem” (János 15:4). A benne maradás azt jelenti, hogy Bibliát olvasunk, imádkozunk és megpihenünk jelenlétében.

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab tab_id=”05a52131-18cb-25892-09e2″ title=”A nap liturgiája”][vc_column_text]Szent Hiláriusz püspök, egyháztanító

Hilarius a mai Franciaország területén, Poitiers-ben született 315-ben. Az emberi élet céljáról gondolkodott, és ezért a Szentírást kezdte tanulmányozni. Kereszténnyé lett, majd hamarosan püspökké választották. Küzdött az arianizmus ellen, ezért Konstancius császár Kisázsiába száműzte. 356-59-ig tartó száműzetésében a görög egyházatyákat tanulmányozta, és ott is küzdött az arianizmus tanításai ellen; ezért hazaküldték. 361-ben részt vett a párizsi zsinaton. Saturninus arlesi érseket letétette arianizmusa miatt. Több könyvet írt, különösen a Szentháromság-tan kifejtésében van nagy érdeme.

bacskaplebania.hu[/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]