A Tisza és Borzsa folyó találkozásánál, Mezővári mellett hajdan földvár állt. Borsova (Borzsova) vára az egykori Borsova vármegye és esperesség központja volt. Anonymus is megemlítette krónikáiban, szerinte Salanus bolgár fejedelem vára volt egészen a honfoglalásig. Ma már csak nyomai lelhetők fel Mezővári déli határában, azonban számos legenda őrzi nevét a feledés homályától. Lássunk most ezek...
Sorozatunk legutóbbi részében a vidékünkön elterjedt, Mátyás királyról szóló legendák egyikét osztottuk meg olvasóinkkal. Megállapítottuk, hogy a szájhagyomány útján terjedő történeteknek több változata ismert egy-egy vidéken. A nevickei várépítő, sanyargató úrnő és a népet a zsarnokságtól megszabadító király képe máig népszerű. Nem csoda hát, hogy ennek a legendának is több változata terjedt el...
Mátyás királyhoz számos legenda, vagy ha úgy tetszik, mese kapcsolódik vidékünkön. Sorozatunkban olvashattak már róla Mátyfalva és Fancsika nevének eredetét kutatva vagy épp Ötvösfalva kapcsán. A néphagyomány alapján az „igazságos Mátyás király” képe bontakozik ki előttünk. Nincs ez másként Kárpátalján sem. Egy-egy róla szóló mondának számos változata terjedt a nép körében. Talán legismertebb a...
Van a Máramarosi-havasokban, a Tisza bal partján egy hatalmas szikla, melyet a nép Pintye sziklájának nevez. Úgy tartják, ha e sziklafal fölött gyülekeznek a sötét esőfelhők, nagy dörgés, villámlás kísérte eső érkezik a Felső-Tisza-vidékre. A környék idősebb lakói pedig ilyenkor megjegyzik: „Pintye Gregor haragszik, égiháború lesz!” Pintye Gregor, a szikla névadója Máramaros egyik leghíresebb...
Máramaros − a mai Ukrajna és Románia területének egy részét magába foglaló történelmi tájegység. Ukrajnában Kárpátalját, Romániában pedig Partiumot értjük alatta. Földrajzilag a Rahói-hegység, a Máramarosi-havasok, a Radnai-havasok és a Máramarosi-medence alkotják. A Máramarosi-havasok keletkezésének történetéről, Lucifer és Mihály arkangyal viaskodásáról már olvashattak látogatóink. Most a...
Talán nincs is olyan része Kárpátaljának, melyhez ne kapcsolódnának legendák, történetek. Ezek a regék az évszázadok során apáról fiúra, közösségről közösségre szálltak. Sok esetben nem is egy adott településhez kötődnek, hanem egy-egy nagyobb területhez vagy olyan helyhez, aminek egykor megvolt a maga elnevezése, mára viszont feledésbe merültek. A Latorca folyó völgyében is akadnak hasonló...
Akad, amikor egy icipici falucska története vetekszik az ismert mondák érdekességével. Kisanna, avagy ismertebb szláv nevén Hankovica a Latorca két partján elterülő falu. A Szolyvától mintegy 14 kilométerre található kisközséget gyönyörű vidék öleli. Hegyek, erdők s a Latorca folyó adja csalogató báját. Az itt élők híresek arról, milyen ügyes fafaragók. Hankovica első írásos említése 1648-ból...
Sorozatunk múlt heti részében Szolyváról és a szolyvai fivérek eskütételének történetéről olvashattak a honlapunkra látogatók. Az emlékparkja révén határainkon innen és túl is ismert településnek azonban van még egy érdekes legendája. Köze van ennek az egyesek által nagyon kedvelt, mások által egyenesen utált négylábú kedvencekhez, a macskákhoz… „A tatárjárás idején a tatárok a Szolyva környéki...
A Latorca folyó bal partján, Munkácstól 30 kilométerre található Szolyva. A település az itt folytatott kutatások tanúsága szerint már az őskorban lakott hely volt. Első említése Zoloa néven 1263-ból ismert. Szolyva sokaknak talán a Szolyvai Emlékpark révén lehet ismerős. A nevezett emlékhely az elmúlt napokban számos híradásban említést kapott. Nem véletlenül: 70 évvel ezelőtt, 1944...
Viskről, Máramaros hajdani öt koronavárosának egyikéről már olvashattak lapunk hasábjain látogatóink. Két rövid legendát közöltünk akkor: a viski várhegyről és a várhegyi nótáról szóló történetet. Mint azonban az oly gyakran előfordul a szájról szájra terjedő elbeszélések esetében, a várhegy történetét egyesek a korábban megosztott változattól eltérően mesélik. Most ezt a verziót adjuk közre....
