Legendák Kárpátalján: A csorbai elásott kincs

Szerző: | 2014.12.21., 18:55 | Legendák Kárpátalján

Ivan Romanyuk: Viznica Forrás: karpatart.com

Talán nincs is olyan része Kárpátaljának, melyhez ne kapcsolódnának legendák, történetek. Ezek a regék az évszázadok során apáról fiúra, közösségről közösségre szálltak. Sok esetben nem is egy adott településhez kötődnek, hanem egy-egy nagyobb területhez vagy olyan helyhez, aminek egykor megvolt a maga elnevezése, mára viszont feledésbe merültek. A Latorca folyó völgyében is akadnak hasonló helyek Az egyiket a Dupka György és Zubánics László által összeállított Szépasszony dombja című kötet szerint Csorbának nevezik.

 
„A viznicei és Paszika-Szuszkó völgyek közötti területen hullámszerű hegységek emelkedvén, itt Csorba nevű helyen paralelopipedon alakú sziklának omladékai tűnnek fel, melyek felületére 12 kereszt van bevésve. Erről az a monda, hogy hajdan 12 rabló tanyázott itt, kik a környéket, s az utasokat fosztogatták és rettegésben tartották, rablott kincseiket pedig itt egy barlangban elrejtve tárolták. Végre megunván a hatóság a naponkinti panaszokat, erősen fogott a rablók kiirtásához, minden oldalról őrjáratokat indítván elfogatásukra. Erről értesülvén a rablók abban egyeztek meg letett eskü mellett, hogy a barlangot, mely a csorbái nagy kőnél két juharfa közt nyílott, elzárják, s bejáratát elrejtik, s hogy a kincset egyik a másik nélkül nem fogja kiásni. Ezt megtevén a rablók elszéledtek a világon. Évek múlva egy idevaló fuvaros alföldre utazván, ott egy falusi vén kovácsban megismert egy Szolyva-vidéki embert, kitől bizalmasan megtudta, hogy ő a rablók egyike, s mivel agg kora miatt oda nem mehet, megbízta a fuvarost, hogy a kincset a megjelölt helyen keresse, s felét hozza el neki. A fuvaros hazakerülvén megkísérli a kutatást, de eredménytelenül; azóta többen is megpróbálkoztak vele, még a keresztekkel jelzett sziklatömbét is szétrobbantották, de a barlang nyílását fel nem fedezhették.
A monda szerint három évig kellene ott a kincskeresőnek az éjeket tölteni, s akkor pünkösd előtti szombaton vetődnék fel a kincs; azonban eddig senki sem bírt egy éjszakánál többet ott tölteni, mivel földrengés, égzengés, villámlás keletkezett, a dübörgő föld mélyéből tűzkévék törtek elő, a mélységből nyögés és zokogás hallatszott, s a kincskeresőt egy tüzet hányó óriás sas környezé életét fenyegetvén…”

Kocsis Julianna
Kárpátalja.ma

Pin It on Pinterest

Share This