2017. április 29., szombat

[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-heart” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_animation=”fadeIn” title=”Névnap” hover_effect=”style_3″]Péter – héber-görög-latin eredetű; jelentése: kőszikla.[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-user” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ title=”Idézet” hover_effect=”style_3″]„Ahhoz, hogy találj valamit, keresned kell! Ha elvesztetted életed irányát (…), hagyj magadnak némi időt, hogy megvizsgáld, mi számít neked igazán.”

Andrew Matthews

[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-9315e7-6444″][vc_column_text]EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Rákóczi László, gróf (Zboró, 1633. április 29. – Nagyvárad, 1664. május 27.). Sáros vármegye főispánja, naplóíró. Apja Rákóczi Pál országbíró, anyja Hetesi Pethe Anna, nagyapja Rákóczi Zsigmond erdélyi fejedelem. Birtokai voltak a beregszászi járásban, háza Kaszonyban. Felesége a munkácsi uradalommal szomszédos gazdag szentmiklósi uradalmat vitte a házasságba.

Rákóczi László korán árvaságra jutott. Anyjával Bécsbe költözött, ott nevelkedett a császári udvarban. A nagyszombati jezsuita kollégiumban tanult, 1647-48-ban egy évet töltött a magyarországi végvárakban, majd a császári családdal Spanyolországba utazott. 1651-ben meglátogatta Zrínyi Miklóst Csáktornyán, s részt vett a török ellen Kostajnicánál vívott győztes ütközetben. Ugyanebben az évben végleg hazatért Zboróra, s átvette Sáros vármegye irányítását. Nagynénje, Lorántffy Zsuzsanna ráíratta Munkácsot.

1655-ben részt vett a pozsonyi országgyűlésen. A fejedelem rokonaként s magánemberként aktív szerepet vállalt a lengyelországi hadjárat előkészítésében. Az 1657-es hadjárat idején udvara fontos központ volt, svéd, kozák követségeket fogadott, továbbította a híreket. 1658-ban II. Rákóczi György és a bécsi udvar között közvetített. A megyéjében kitört vallási viszályok és személyes ellentétek miatt Lorántffy Zsuzsanna kitagadta végrendeletéből.

1660-ban Várad török ostroma idején csapatokat gyűjtött, sürgette a város megsegítését. Az evangélikusok és a katolikusok közötti ellentétek lecsillapításán fáradozott. 1661-ben részt vett Báthory Zsófia és I. Rákóczi Ferenc katolikus hitre való térésének előkészületeiben.

Öt éven keresztül, 1653-1658 között naplót vezetett, amiben nagy részletességgel jegyezte fel az eseményeket. Többször meglátogatta Munkácson Lorántffy Zsuzsannát, jó viszonyban volt az ungvári Homonnai Drugeth Györggyel, az ugocsai Perényi Gáborral, a huszti Rhédey Lászlóval és a vidék más neves személyiségével.

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)

 MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

–          Fényes Adolf festő, a kritikai realizmus jelentős képviselője volt (1867)

–          A Hunnia Filmgyárban megindul a hangosfilm-gyártás (1931)

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-715e7-6444″][vc_column_text]JÉZUSHOZ VINNI AZ EMBEREKET (3)

„Mivel a sokaság miatt nem találták módját, hogyan vigyék be, felmentek a háztetőre, és a cseréptetőn át eresztették le ágyastól Jézus elé a középre.” (Lukács 5:19)

A másik ember súlyát magunkra venni elég nehéz teher lehet. Figyeld meg: 1) Négy ember kellett ahhoz, hogy ezt a férfit Jézushoz vigyék. Néha erősítést kell kérnünk. Ha már egy ideje imádkozol valakiért, és úgy tűnik, semmi sem történik, javaslok egy nagyszerű igét: „Bizony, mondom néktek azt is, hogy ha közületek ketten egyetértenek a földön mindabban, amit kérnek, azt mind megadja nekik az én mennyei Atyám. Mert ahol ketten vagy hárman összegyűlnek az én nevemben: ott vagyok közöttük.” (Máté 18:19-20). 2) Jézus nem a beteg ember hitére válaszolt, hanem azokéra, akik vitték. „Ő pedig látva hitüket, így szólt: Ember, megbocsáttattak a te bűneid.” (Lukács 5:20 RÚF). Az a szegény beteg már olyan régóta volt ebben az állapotban, hogy a hite valószínűleg ugyanolyan béna volt, mint a végtagjai. Istennél azonban ez nem probléma: ő a te hitedre fog válaszolni, és megérinti szerettedet. 3) Nem mondtak le róla. Kitartó hitre van szükséged, amely nem hajlandó feladni. Az, hogy valakinek már beszéltél korábban az Úrról, de nem reagált, még nem jelenti, hogy most sem fog reagálni. Lehet, hogy akkor még nem állt készen, de most a körülményei megváltoztak. Lehet, hogy akkor rosszul fogtál hozzá, de most jobb megközelítési módot találtál. A lényeg, hogy ha te megteszed, ami rajtad áll, akkor Isten is meg fogja tenni a maga részét. „A jó cselekvésében pedig ne fáradjunk el, mert a maga idejében aratunk majd, ha meg nem lankadunk” (Galata 6:9).

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab tab_id=”05a52131-18cb-215e7-6444″ title=”A nap liturgiája”][vc_column_text]Sziénai Szent Katalin egyháztanító

1347. március 25-én született, mint anyjának 25. gyermeke. Hét éves korában szüzességi fogadalmat tett. Nyolc éves korában kapta első látomását. Szent Domonkos rendjébe lépett. Rendkívüli aszkéta, és egyben tevékeny életet élt: kongregációkat szervezett, betegeket ápolt, szegényeket segített, bűnösöket térített. Fejedelmekkel, püspökökkel, sőt a pápával is levelezett. Rábírta XI. Gergely pápát, hogy visszatérjen Avignonból. Levelezését és „Dialogus” című munkáját a Krisztussal való szoros kapcsolat hatotta át. Testén Krisztus sebhelyeit viselte. VI. Orbán pápa Rómába hívta, és Szent Katalin ott halt meg 33 éves korában, 1380. április 29-én.

bacskaplebania.hu[/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]