2018. november 25., vasárnap

[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-heart” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_animation=”fadeIn” title=”Névnap” hover_effect=”style_3″]Katalin – egyiptomi-görög-német-magyar eredetű; jelentése: korona; mindig tiszta.[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-user” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ title=”Idézet” hover_effect=”style_3″]

„Az öröm múlékony – mégis szerves része az életünknek -, és nagyon fontos, hogy megéljük minden percét.”

Koncz Zsuzsa

[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-93b61e-ff3e”][vc_column_text]NÉPI KALENDÁRIUM:

Katalin-naphoz férjjósló hiedelmek és praktikák kapcsolódtak. Ilyenkor is szoktak vízbe tenni gyümölcságat, s ha az karácsonyra kizöldül, a kíváncsiskodó lánynak közeli férjhezmenetelt jósolt. Az ágat ez esetben katalinágnak nevezik.

A jóslások fő ideje a lányok számára: András-nap. A legények azonban ezen a napon tudakozódhattak jövendőbelijük iránt. Például úgy, hogy lopott leányinget tettek a párnájuk alá, abban reménykedve, hogy megálmodják a feleségüket. Sárosfán, Csantavéren a fiúk Katalinkor böjtöltek, hogy álmukban meglássák a jövendőbelijüket.

Katalin női dologtiltó nap. A Szerémségben ilyenkor nem sütöttek kenyeret. Nem szabad szántani, kocsiba befogni. Leálltak a malmok is.

{7-210.} A Katalin-napi időjárásjóslás közismert: „Ha Katalin kopog, akkor karácsony locsog, viszont, ha Katalin locsog, akkor a karácsony kopog.” Katalin napjával befejeződtek az őszi bálok, lakodalmak.

Magyar Néprajz VII.

 EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Grendzsa-Donszkij Vaszil, Vaszil Sztyepanovics Grendzsa-Donszkij (Ökörmező, 1897. április 23. – Pozsony, 1974. november 25.). Költő, író, drámaíró, a kárpátaljai ukrán nyelvű irodalom képviselője. Parasztcsaládból származott. A középiskola négy alsó osztályát magánúton végezte el. Az I. világháború idején katonaként megjárta az orosz, a román és az olasz frontot. Nyolchavi folyamatos frontszolgálat után egy budapesti kórházba került, ahol két évig ápolták. Elvégezte a felsőkereskedelmi iskolát és családot alapított. 1919-ben a Tanácsköztársaság híveként a románok ellen harcolt. A bukás után visszatért Kárpátaljára.

1921-ben az ungvári Beszkid Biztosító Intézet tisztviselője lett. 1925-ben belépett a csehszlovák kommunista pártba. 1927-28-ban szovjetorosz támogatással a Nasa Zemlja című ukrán nyelvű irodalmi-társadalmi folyóiratot szerkesztette, amely egyben a CsKP országrészi szervezetének nemhivatalos lapja is volt. A lapszámokat a hatóságok többször elkobozták, 1928-ban végleg betiltották a lapot. Titkára volt az ukrán írók és hírlapírók egyesületének, valamint a Proszvita közművelődési egyesületnek. Fiatal korától verselt, Budapesten még magyarul, Ungváron már ukránul írt. Első verseskötete 1923-ban jelent meg Ungváron Kviti zternjam címmel. A 20-30-as években kb. 20 verseket, prózai írásokat és drámákat tartalmazó kötete jelent meg, ezekből ötöt Harkovban adtak ki 1928-ban. 1937-ben látott napvilágot Pidkarpatszki kazki címmel népmesegyűjteménye, ami 1943-ban szlovák fordításban is megjelent. 1939-től Pozsonyban élt. Teljes életművét az USA-ban élő lánya jelentette meg 12 kötetben.

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)

 MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

Széchenyi Ferenc gróf a nemzetnek adományozza könyvtárát és gyűjteményét, melyek alapján képezik a Nemzeti Múzeum és a Széchenyi Könyvtár felállításának (1802).

Londonban 6:3-ra győz a magyar Aranycsapat „az évszázad mérkőzésén” az angol válogatott ellen (1953).

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-7b61e-ff3e”][vc_column_text]ISTEN SZERETI ŐKET – NEKED IS SZERETNED KELL!

„Isten megmutatta, hogy egyetlen embert se mondjak szentségtelennek vagy tisztátalannak.” (Apostolok cselekedetei 10:28)

Zsidó nézőpontból Kornéliusz, a pogány egy rossz ember volt. Rossz ételeket evett, rossz társaságban forgott, és rossz vezetőnek fogadott hűséget: a római császárnak. Nem tudta fejből idézni a Tórát, és nem Ábrahám leszármazottja volt. Körülmetéletlen volt, nem kóser ételeket evett, tisztátalan volt. De tett két olyan dolgot, amivel felkeltette Isten figyelmét: imádkozott lelki megvilágosodásáért, és nagylelkű volt a szegényekkel és szükségben lévőkkel. A Biblia azt írja róla: „egész háza népével együtt kegyes és istenfélő ember volt, aki sok alamizsnát osztogatott a népnek, és szüntelenül könyörgött Istenhez” (ApCsel 10:2). Eddig a pontig az evangéliumot csak a zsidóknak hirdették, de Isten változtatni akart ezen. A változáshoz Pétert használta, a vallási szempontból legelfogultabb embert, akit valaha is láttál. Isten egy látomást küldött Péternek, melyben egy nagy lepedő ereszkedett le az égből, telis-tele olyan állatokkal, amiket a zsidóknak tilos volt elfogyasztaniuk. Péter tiltakozott is: „semmiképpen sem, Uram, mert soha nem ettem semmi szentségtelent vagy tisztátalant” (ApCsel 10:14). Mivel Péter nehezen értette meg az üzenetet, a látomás háromszor is megismétlődött. Végül egy hang így szólt az égből: „Amit Isten megtisztított, azt te ne mondd tisztátalannak!” (ApCsel 10:15). Ezért ment el Péter Kornéliusz házába, és hirdette neki az evangéliumot. És mielőtt még megtérésre hívhatta volna, a Szentlélek leszállt a jelenlévőkre, hitelesítve ezzel, hogy mindez Isten akarata. Péter pedig így kijelentette: „Nekem azonban Isten megmutatta, hogy egyetlen embert se mondjak szentségtelennek vagy tisztátalannak.” Hadd mutassa meg Isten neked is ezt!

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab tab_id=”05a52131-18cb-2b61e-ff3e” title=”A nap liturgiája”][vc_column_text]Alexandriai Szent Katalin szűz, vértanú

A keresztény ókor szentje, alakja homályba vész, tisztelete mégis sokfelé fennmaradt. A vértanúk és a szentek életpéldája erősít minket, hogy megmaradjunk a Krisztusi úton.
Egész élete, különösen szenvedéstörténete annyira legendás, hogy belőle a történeti magot kihámozni már lehetetlen. Tisztelete igen elterjedt a nyugati és keleti egyházban egyaránt. Sírja a Sinai hegyen épült Szent Katalin kolostorban van; kerékkel, karddal és könyvvel ábrázolják. Bölcseleti fakultások, diákok, prédikátorok és molnárok védőszentje.
Maxentius (311-313) üldözései alatt Katalin a császárnak szemrehányást tett kegyetlenségei miatt. A császár ötven filozófust rendelt ellene, de ezek nem tudták meggyőzni, sőt, maguk is megtértek, ezért megégették őket. A császár Katalint kerékbetörette, és amikor a kerék összetört, lefejezték.

bacskaplebania.hu[/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]