A kárpátaljai magyarságnak itt kell megmaradnia és helytállnia!

A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) március 28-án tartotta soros, 26. közgyűlését. A gyűlésen a magyarországi, erdélyi, vajdasági és felvidéki magyar pártok képviselői is részt vettek. A napirendi pontok között a leghangsúlyosabb kérdés most a kárpátaljai magyarság helyzetének könnyítése és megmaradásának elősegítése volt.
Brenzovics László, a KMKSZ elnöke, ukrajnai parlamenti képviselő évértékelő beszámolójában sikeresnek mondta az elmúlt évet, hiszen rendkívül sok eredményt ért el a kárpátaljai magyarság. Most már nemcsak Kijevben, de Európában is rendelkeznek képviselettel. Ugyanakkor kitört a háború, s bár eredményes év volt, de a sikert mindez keresztülhúzta.
A KMKSZ elnöke üdvözölte a minszki egyezményt. Elmondta, hogy a szervezet véleménye szerint a kelet-ukrajnai konfliktusnak nincs fegyveres megoldása, a helyzet csak tárgyalásos úton, kompromisszumos megoldás keresésével rendezhető. Amint fogalmazott: „A konfliktus aláássa a gazdasági helyzetét az országnak, mely a környező államokra is kihat. A kárpátaljai magyarság békét szeretne.”
Brenzovics László beszélt az országban uralkodó változatlan helyzetről is. Bár vannak reformok, de nem szisztematikusak, az oligarcharendszer továbbra is ugyanolyan hatalommal bír. Amint mondta: „Nem elég deklarálni azt, hogy európai irányultságú politikát szeretnénk, ennek érdekében tenni is kell. Az ország gazdasági, társadalmi, politikai rendszerének kell megváltoznia annak érdekében, hogy az Európai Unió felé tartsunk”.
Az elnök beszélt a kisebbségi jogok kérdéséről is, a várható közigazgatási reformról, ahol szerinte fontos, hogy figyelembe vegyék a nemzeti kisebbségek érdekeit is. „Ez az ország egy soknemzetiségű ország, és csak úgy tud megmaradni stabil államnak, hogyha ezt figyelembe veszik” – mondta Brenzovics.
Köszönetét fejezte ki azért a nagy magyar nemzeti összefogásért, melyet az utóbbi időben tapasztal a kárpátaljai magyarság a világ magyarjainak részéről.
A politikus szerint a kárpátaljai magyaroknak elhúzódó válságra kell felkészülniük, amit támogatás nélkül nehezen fognak átvészelni. A támogatások megfelelő helyre kerülése érdekében a KMKSZ a történelmi egyházakkal és a segélyszervezetekkel közösen koordinációs bizottságot hozott létre.
Beszédének végén a megmaradni akarást hangsúlyozta: „Az ember nem tudja megválasztani azt, hogy milyen korban és hová születik. Itt születtünk, itt próbálunk továbbra is megmaradni és itt fogunk helytállni, ahogy őseink is helytálltak”.
Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke köszöntőbeszédében kulcsfontosságúnak tartotta, hogy a jelenlegi helyzetben folyamatos legyen az anyaország és a KMKSZ közötti párbeszéd. Szerinte a legfontosabb kérdés, hogy mi lesz a háború után. Amint fogalmazott: „A háború véget fog érni, és bízunk abban, hogyha az elkövetkező időszakban helyesen politizálunk, akkor a kárpátaljai magyar közösség olyan módon fogja megérni ezt az időt, hogy a gyarapodása, megmaradása biztos lesz”.
Bocskor Andrea európai parlamenti képviselő összefoglalta eddigi munkáját. Elmondta, hogy a legnagyobb igyekezettel próbálja autentikus hangként a kárpátaljai magyarság helyzetére felhívni a figyelmet, s ennek érdekében a gyakorlatban is megnyilvánuló tevékenységeket is végezni. Felhívta a figyelmet a kisebbségi nyelvi jogok fontosságára, melyet remélhetőleg az ukrán parlament sem hagy majd figyelmen kívül.
A közgyűlésen beszédében Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, európai parlamenti képviselő a megmaradás, a túlélés kérdéséről beszélt. Tőkés szerint: „A mostani időnek óriási a jelentősége, de az egész külhoni magyarság számára a tét az, hogy megmaradunk-e szállásterületeinken vagy tovább folytatódik az a zsugorodás, sorvadás, amely közel száz esztendeje tart.” Beszélt a nemrég meghirdetett erdélyi segélyezési akcióról a kárpátaljai magyarság támogatásáért, melyet az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Székely Nemzeti Tanács indított el. Ahogy mondta: „Mi most azért jöttünk ide, hogy a KMKSZ közgyűlésén testvéri szolidaritásunkkal álljunk ki itteni testvéreink mellett, és a nemzeti együttműködés rendszerében magyar közösségeink fennmaradásának ügyét szolgáljuk.”
Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke párhuzamot vont a jelenlegi ukrán és a 90-es évekbeli volt Jugoszlávia között. „A mi élettapasztalatunk arról is szól, hogy akkor lehet egy ilyen élethelyzetben a potenciális károkat minimalizálni, ha a közösség összetartó és van egy erőteljes politikai érdekképviselete. Ilyen szempontból borzalmasan fontosnak tartom, hogy az itteni magyar közösség fölsorakozzon a KMKSZ mögé, mert úgy érzem, ez tudja megvédeni őket mindazoktól a veszélyektől, amelyek leselkednek rá.”
A közgyűlésen felszólaló Köteles László, a Csemadok alelnöke az általa képviselt felvidéki magyar közösség szolidaritásáról biztosította a kárpátaljai magyarságot, és bejelentette, hogy gyűjtést indítottak Kárpátalja megsegítésére.
A rendezvényen ezenkívül több magyarországi párt képviselői is felszólaltak, akik szintén szolidaritásukat fejezték ki a kárpátaljai magyarság irányában.
Orosz Ildikó, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola és a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnöke beszélt az eddig elért sikerekről, s összefogásra szólította fel a kárpátaljai magyarságot. Amint mondta: „Nem a szlogeneken múlik a megmaradásunk, hanem a valódi összefogáson.”
A fórumon elfogadták a KMKSZ nyilatkozatát, amely elsősorban a kelet-ukrajnai konfliktus békés rendezését, a nemzetiségi jogok európai normáknak megfelelő biztosítását, a súlyos gazdasági válság mielőbbi megoldását szorgalmazza.

Váradi Enikő
Kárpátalja.ma