Kárpátalja anno: Tiszaújlaki Turul – emlékmű

A Turul-emlékmű Tiszaújlak és a szomszédos Tiszabökény határában egy mesterséges halom tetején áll, mely a kuruc csapatok 1703. július 14-én, a Tiszaújlak – Tiszabecsi révnél vívott első győztes csatájának állít emléket. Tiszaújlak nagyközség a Tisza partján a mai Ukrajnában, Kárpátalján, a Nagyszőlősi járásban van.
A győztes csata helyszínén 1903-ban emlékoszlopot állítottak. A költségeket Szatmár és Ugocsa vármegyén kívül, közadakozásból fedezték. Magát a munkát Kepes Sándor szinérváraljai kőgyárosra bízták. Az emlékmű 18 méter magas oszlop volt, felette kiterjesztett szárnyú turulmadárt helyeztek el, amely csőrében kuruckardot tartott.
Az alapozáshoz ősi hagyomány szerint, az egész ország minden vármegyéjéből egy-egy szekér földet hordtak össze a halomhoz. A bronzszobor témáját valószínűleg a helyi legenda is ihlette, ami a csőrében kardot hozó Turulról és Rákóczi megmeneküléséről szól.
Az emlékmű felállítása a korabeli iratok szerint több mint 10000 aranykoronába került és 227 négyszögöl ingatlanterület tartozott hozzá. Trianon után a Podkarpatszká Rusz időszaka alatt az emlékművet elhanyagolták és gazdátlanná vált. 1945. tavaszán az akkoriban újra elharapódzó szoborrombolások sorsa utolérte a tiszaújlaki turult is. Az akkori helyi vezetők, mintegy elkötelezettségüket akarván bizonyítani a szovjethatalom iránt, földig rombolták az emlékművet, és az anyagát az elesett szovjet katonák emlékművének építésére használták fel. Magát a Turul madarat Ungvárra szállították és a mai napig az ungvári várban lehet megtekinteni.
1987-ben Bíró Andor, a péterfalvai kolhoz akkori elnöke, Ukrajna Legfelsőbb Tanácsa hosszú ideig egyetlen magyar képviselője, aki Váradi–Sternberg János ungvári történészprofesszor útmutatásai szerint kezdeményezte az emlékmű eredeti helyén és formájában történő felújítását és felállítását. Sokáig húzódott az ügy. Már megvolt a területi tanács engedélye az eredeti emlékmű visszaállítására, de ez még kevésnek bizonyult. Engedély kellett Kijevből is. 1989. július 16-án kerülhetett sor az emlékmű ünnepélyes újra avatására, amely Keisz Gellért és Lezu Vladimir építész alkotása. Az oszlop kovácsoltvas ráccsal körbekerített alapzatához márvány párkánnyal szegélyezett lépcsőfeljárat vezet. A fölvezető lépcsők mellett tábla mutatja azt a pontot, ameddig az 1998-as áradás elöntötte az emlékművet, húsz lépcső volt víz alatt.
A kárpátaljai magyarság a kárpátaljai ruszinok képviselőinek részvételével 1989. óta minden évben július második vasárnapján, itt ünnepli Rákóczi fejedelem első győztes csatájának emléknapját, a Tiszabecsi átkelést, melynek irodalmi feldolgozása Jókai Mór nevéhez fűződik, aki „Szeretve mind a vérpadig” című művében dolgozta fel az eseményt. Az ünnepség a tiszaújlaki egykori sóház falánál kezdődik, melyen emléktáblát avattak Esze Tamás tiszteletére. Innen a Tisza hídján át az emlékműhöz vonul az ünneplő közönség. A 2011-s júliusi Turul-ünnepség napján, egy platán fácskát ültettek el az emlékműnél, amelyet Rodostóból hozott egy magyar kerékpáros sportoló.
Forrás: wikipedia.org