A kisebbségek védelmére szólította fel Baloga az ukrán elnököt

Szergej Lavrov, Oroszország külügyminisztere január 26-i sajtótájékoztatóján a kárpátaljai magyarok elnyomásával vádolta meg az ukrán kormányt, és felrótta azt is, hogy a magyarországi nyomásgyakorlás és a helyi képviselők kérése ellenére sem hoztak létre külön választókörzetet az egy tömbben élő magyarok számára a 2015-ös helyhatósági választásokon.

Viktor Baloga közösségi oldalán reagált Lavrov kijelentésére, és cselekvésre szólította fel az ukrán elnököt, aki szerinte nem tesz meg mindent azért, hogy elejét vegye a hasonló támadási felületeknek. Az Egységes Közép (Jedinij Centr) elnöke azt indítványozta bejegyzésében, hogy az ország térjen vissza a 2002 előtt érvényben lévő választási rendszerre, hogy a magyaroknak is legyen esélyük saját jelöltet indítaniuk a választásokon. Baloga szerint Petro Porosenkónak teljes körű támogatásáról kell biztosítania a megyében élő nemzeti kisebbséget, és ha ez megtörtént, tettekre kell váltania a szavait. A képviselő posztjában hangsúlyozta, hogy az elnöknek meg kell mutatnia, hogy az ukrán vezetés felelősségteljesen foglalkozik a kisebbségek sorsával, és nem szabad táptalajt biztosítania az orosz provokációnak.

Baloga az utóbbi időben egyre keményebben bírálja Petro Porosenkót. Nyilatkozataiban cselekvésképtelenséggel vádolta meg az elnököt és az általa megyénkbe delegált vezetőket. Felvetődhet a kérdés, hogy csupán a kormány elleni provokáció egyik eszközeként áll-e ki a magyarok jogainak védelméért, vagy demokratikus meggyőződés áll a parlamenti képviselő szavai mögött. Igaz, hogy Baloga a közelmúltban többször is kedvező hangnemben nyilatkozott a kisebbségi kérdésekkel kapcsolatban, de korábban őmaga szólalt fel a Tisza-melléki járás ötletének megvalósítása ellen.

Az orosz külügyminiszter kijelentését a Jobbik és a párt szócsöveiként számon tartott sajtóorgánumok sem hagyták említés nélkül. Már az elektronikus oldalak által közölt írás címe – Az orosz külügyminiszternek kell kiállni a kárpátaljai magyarok jogaiért – ha már Szijjártóék képtelenek rá – is jól mutatja, hogy a jobboldali pártot legalább annyira foglalkoztatja az anyaországi vezetés lejáratása, mint a kárpátaljai kisebbség védelme. A magyarországi párt megyénkkel kapcsolatos első számú napirendi pontja természetesen továbbra is Kárpátalja autonómiatörekvése. A Jobbik elnöke szerint az Európai Uniónak kell nyomást gyakorolnia Ukrajnára, hogy az ország biztosítsa az önrendelkezést Kárpátaljának. Arról már nem esik szó, hogy kijelentése milyen érzéseket vált ki az ukrán nemzeti érzelmű kárpátaljaiakból, s generál-e magyar–ukrán konfliktust az itt élők között.

Pallagi Marianna
Kárpátalja.ma