Fiatal gazdálkodók képzése Magyarországon

A Kárpátaljai Biokultúra Egyesület szervezésében kétnapos tanulmányúton vehetett részt egy kárpátaljai fiatal gazdálkodókból álló csoport. Az utazásunkra a meghívást a Kárpát-medencei Ökogazdálkodók Szövetségének (KÖSZ) vezetőjétől, dr. Solti Gábortól kaptuk. Hajnali két órakor indultunk, hogy a mostani határhelyzet ellenére is odaérjünk Piliscsabára, a Iosephinumba. Első nap a XIV. Sárközy Péter Tudományos Emlékülésen vettünk részt, ahol értékes előadásokat hallgattunk meg.

Az előadásokat az ÖMKI (Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet) igazgatója és munkatársai tartották. Különös érdekességgel bírt dr. Mirek Barbara okleveles kertészmérnök, az ÖMKI paradicsom on-farm vezető kutatójának az előadása a növénytársítások területén. Felszólalásából megtudhattuk, hogy a biológiai védekezés már a vetéssel elkezdődik a növénytársítás során. Ez azt jelenti, hogy bizonyos növények védekező hatást gyakorolnak, ha egymás mellé vetjük/ültetjük őket, némelyek pedig kifejezetten rossz hatással vannak egymásra. Egy nagyon egyszerű gyakorlati tanács, ami a kiskertekben is alkalmazható: a hagymalégy csúnya fertőzést tud okozni a hagymaágyásokban, ugyanakkor nem szereti a sárgarépa illatát. Ugyanígy a sárgarépát károsító féreg, nem bírja a hagyma illóolajának az illatát. Ha 40 cm-en belül vetjük őket, máris működik a biológiai növényvédelem, növényvédőszer nélkül megóvtuk kerti növényünket. Kiskertekben célszerű tehát egy ágyásba egy sor sárgarépát és egy sor hagymát vetni. Hasonlóképpen működik a szamócalégy elleni védekezés, ha a szamóca sor mellé fokhagymát ültetünk.

Egy másik nagyon érdekes előadás a szőlő sorközeinek mulcstakarásáról szólt. Ez különösen fontos a domboldalakon, hiszen ha nincs talajtakarás, az erózió elviszi a talajt a szőlőtőkékről. Azonban agrobiológiai szempontból egyáltalán nem mindegy, hogy mivel takarjuk a talajunkat. Nagy jelentőséggel bír ez aszályos években, amikor kevés csapadék hull. Ekkor számít igazán, hogy a csapadékot a talajtakaró elszívja az élethez, vagy le tudjuk vezetni mélyebb rétegekbe is.
A nap zárásaként a Sárközy Péter Emlékérem átadása következett, amely idén Kolozsvárra került, ugyanis a kitüntetést kiváló és odaadó munkájáért dr. Albert Imre bioellenőr vehette át.

Második nap a KÖSZ tisztújító közgyűlésén vettünk részt, később a csapat meglátogatta az esztergomi bazilikát. Délután a résztvevők gyakorlatban láthatták az előző nap hallottakat, ugyanis a megtekintették a Palik család biogazdaságát a felvidéki Zselízen. A család sokrétű gazdaságot üzemeltet. 16 hektáron termelnek bioszőlőt, amelyből Szlovákiában egyedüliként állítanak elő biobort. Pincészetük egy modern alapokra épített pincészet, továbbá saját vendéglátó helyiséggel és panzióval várják vendégeiket. A család rendelkezik saját feldolgozóüzemmel, ahol aszalványokat és lekvárokat készítenek. Gazdaságuk fő pillére a 400 hektáron termelt bionövények (búza, tönkölybúza, napraforgó, ötféle kukorica) előállítása. Természetesen van állatállományuk is, hiszen a bioban kötelező az állattartás a tápanyagutánpótlás és a természetközeli gazdálkodás miatt. A finom vacsora után hazaindultunk, és örömmel könyveltük el, hogy ismét egy hasznos tanulmányúton vettünk részt.

Molnár Zsolt
Kárpátaljai Biokultúra Egyesület