Harc a nemzetiségek jogainak szűkítése ellen
A nemzetiségek jogait szűkítő kormány-, illetve parlamenti döntésekről és kezdeményezésekről számol be a sajtó az utóbbi időben. A nyelvhasználatunkat, oktatásunkat fenyegető veszélyekről dr. Brenzovics László parlamenti képviselőt, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnökét kérdeztük.
– Bizonyosan állíthatjuk, hogy nem félreértésről van szó, amikor arról ír mostanában a sajtó, hogy szűkíteni igyekeznek a nemzetiségek jogait?
– Sajnos egy egész sor kormányzati, törvényalkotási lépést említhetünk ezzel összefüggésben. Vegyük például Az állami szolgálatról szóló törvényt, amely idén lépett hatályba, s kimondja, hogy az állami alkalmazottak munka- és a közigazgatási hivatalok ügyintézési nyelve egyedül az ukrán lehet. Ugyanebben a szellemben fogant A felsőoktatásról törvény, amely úgy rendelkezik, hogy az állami fenntartású felsőoktatási intézmények tanítási nyelve kizárólag az ukrán, és csupán a nem állami vagy kommunális fenntartású intézményekben teszi lehetővé, hogy a kisebbségek nyelve legyen az oktatás nyelve. Az utóbbi napokban-hetekben két újabb, a kisebbségek számára fenyegetést jelentő kezdeményezésről érkezett hír. Az egyik Az oktatásról törvény tervezetének számunkra hátrányos módosítása, a másik, hogy kitűzték a nyelvtörvény alkotmányosságát kétségbevonó képviselői beadvány alkotmánybírósági tárgyalását, amelyre a napokban kerül sor.
– A készülő oktatási törvényről korábban összességében pozitívan nyilatkoztak a szakemberek, s azt első olvasatban már el is fogadta a parlament. Mi változott?
– Nemrég bizonyos „aktivisták” nyomására a szaktárca módosította a törvénytervezetnek a nemzetiségek nyelvén történő oktatás jogát biztosító 7. cikkelyt, s a módosítást képviselői indítvány formájában, melyet többek között a parlament elnöke is aláírt, benyújtották a törvényhozásnak. A módosított szöveg jelentős mértékben szűkíti a nemzetiségi jogokat, hiszen míg korábban Ukrajna Alkotmánya és az oktatási törvény egyértelműen garantálták a kisebbségek nyelvén való oktatás jogát, az új jogszabály már csupán jogot adna erre, azaz eltűnne a törvényi garanciavállalás. A jogszabály a jövőben csupán az államnyelv, azaz az ukrán mellett biztosítana lehetőséget az anyanyelven való tanulásra az állami és önkormányzati fenntartású oktatási intézményekben, és csak azokon a területeken, „ahol a kisebbségek kompakt tömbben élnek”. Tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy jelenleg nem létezik jogszabályi meghatározása annak, mit jelent a „kompakt tömbben élnek” kifejezés.
– Mit lehet tenni ebben a helyzetben?
– Mindent elkövetünk annak érdekében, hogy a 7. cikkely módosítására vonatkozó javaslat ne emelkedjék törvényerőre. Ennek érdekében a KMKSZ kezdeményezésére levelet írtunk Ukrajna elnökének, amelyet jelentős ukrajnai kisebbségi szervezetek vezetői, parlamenti képviselők is aláírtak. A levél hatására a közelmúltban tanácskozásra került sor az Oktatási és Tudományos Minisztériumban a kormányzat, a 7. cikkely módosítását kezdeményező nem kormányzati szervezetek és az ukrajnai nemzetiségek képviselőinek bevonásával. A tanácskozáson egyebek mellett részt vett Refat Csubarov parlamenti képviselő, a krími tatárok törvényhozó és önigazgatási szervének, a Medzslisznek az elnöke, valamint Tóth Mihály, az Ukrán Nemzeti Tudományos Akadémia Koreckij Állam- és Jogtudományi Intézetének tudományos főmunkatársa, kisebbségi jogi szakértő. A fórumon a kisebbségek képviselői egyértelműen megfogalmazták álláspontjukat, hogy a tervezett módosítás alkotmányellenes, és egyértelmű visszalépést jelent a nemzetiségi jogok tekintetében. Javaslatomra Lilija Hrinevics oktatási miniszter meghívást kapott a parlament emberi jogi és nemzetiségi kisebbségi bizottságának ülésére, ahol szintén kifejtettük, hogy a módosítási javaslat, amelyet a minisztérium magáévá tett, jelentős visszalépést jelent a kisebbségi jogok terén, illetve sérti az Alkotmányt és Ukrajna nemzetközi kötelezettségvállalásaival is ellentétes. Bizottságunk a meghallgatás eredményeként úgy határozott, hogy levélben fordul az oktatási minisztériumhoz, valamint a parlament oktatási szakbizottságához, amelyben felszólítja a tárcát és a bizottságot, hogy ne támogassanak az Alkotmánnyal ellentétes, a meglévő kisebbségi jogokat szűkítő javaslatokat. Minap ukrajnai kisebbségi szervezetek vezetőivel együtt találkoztam Magyarország, Bulgária, Románia és Moldova kijevi nagyköveteivel, akiknek szintén előadtuk a nemzetiségi jogok szűkítésével kapcsolatos aggodalmainkat, illetve felhívtuk a figyelmet arra, hogy a szóban forgó tervek ellentétesek az Ukrajna és az országaik közötti alapszerződésekkel, amelyek garantálják az itt élő kisebbségek számára az anyanyelvű oktatást. Ezen túlmenően is mindent meg kívánunk tenni annak érdekében, hogy felhívjuk az ország vezetőinek és a nemzetközi szervezeteknek a figyelmét arra, hogy egy ilyen szellemű oktatási törvény elfogadása igen jelentős visszalépés lenne a kisebbségi jogok terén, illetve veszélyeztetné az ország stabilitását és a nemzetiségek közötti békét.
– Mit lehet tudni a nyelvtörvény alkotmányossági felülvizsgálatáról?
– Emlékezetes, hogy Az állami nyelvpolitika alapjai címet viselő jogszabályt még 2012. július 3-án, azaz a Janukovics-éra idején fogadta el parlament, s 2013. augusztus 10-én lépett hatályba. A jogszabály egyebek mellett lehetővé teszi, hogy a hivatalos ügyintézés nyelve legyen az ukrán mellett az a nyelv, amelyet az adott régióban legalább a lakosság 10 százaléka beszél. Így Kárpátalja számos településén és több járásában regionális nyelvvé válhatott a magyar. A 2013–2014-es Majdan-tüntetések után a parlament egyik első határozatával megkísérelte hatályon kívül helyezni a törvényt, ám Olekszandr Turcsinov megbízott államfő és parlamenti elnök az erre vonatkozó határozatot nem írta alá. Nem sokkal később 57 parlamenti képviselő beadványt nyújtott be Ukrajna Alkotmánybíróságához (KSZU), amelyben kérték a nyelvtörvény alkotmányosságának a felülvizsgálatát. A beadvány tárgyalását az Alkotmánybíróság korábban több ízben elutasította, illetve elhalasztotta. Nemrég azonban ismertté vált, hogy november 17-én a KSZU megkezdi a beadvány tárgyalását. Rendkívül veszélyesnek tartom a helyzetet, hiszen amennyiben alkotmányellenesnek nyilvánítják a törvényt, hatályon kívül helyezhetik, miáltal megszűnik a nyelvi jogok szabályozása az országban, annak minden negatív következményével együtt. Emiatt be is jelentkeztünk az ominózus alkotmánybírósági ülésre, ahol megpróbáljuk kifejteni a kárpátaljai magyarság véleményét. Emellett levélben fordulunk az alkotmánybírósághoz, amelyben kérjük, hogy ne nyilvánítson alkotmányellenesnek egy olyan törvényt a testület, amely jelentős jogokat biztosít az Ukrajna lakosságának 20 százalékát kitevő kisebbségek számára.