Magyar feltalálók: Schwarz Dávid és a léghajó
Néha irigykedve nézem a szinte mozdulatlannak tűnő lebegést.
Régóta motoszkál bennem a gondolat, vajon milyen lehet a naplemente egy hőlégballonról kémlelve. És máris eszembe jutnak a léghajók, melyekről eddig csak annyit tudtam, hogy egy Zeppelin nevű grófhoz kapcsolódnak. A leírásokat olvasva azonban meglepődtem, hogy ez a találmány is magyar gyökerekre vezethető vissza.
Azt már az iskolában megtanultam, hogy a léghajót Ferdinand Zeppelin gróf szabadalmaztatta. Vitathatatlan, hogy nagy érdemei vannak e különös jármű megalkotásában. Azonban tény, hogy az eredeti találmányt Schwarz Dávid magyar feltaláló készítette el, s halála után az ő özvegyétől vásárolta meg és tette világhírűvé a hőlégballont Zeppelin.
A kormányozható léghajó eredetileg Schwarz Dávid ötlete volt, aki 1850. december 7-én született Keszthelyen. Életéről keveset tudunk. Gyermekkorát egy Zala megyei településen töltötte, majd később Zágrábba költözött. Ott fakereskedéssel foglalkozott. A technika iránti vonzalma már ekkor megmutatkozott, és igyekezett telepét minél inkább gépesíteni. Saját tervezésű szerkezetekkel próbálta automatizálni a kitermelést.
Először 1880-ban kezdett foglalkozni egy kormányozható léghajó építésének gondolatával, miután kezébe került Arisztotelész műszaki kérdéseket boncolgató könyve. Idő közben elkezdte hanyagolni a vállalkozását, ami be is csődölt, így minden szabadidejét az olvasásnak és a technikai részletek megtervezésének szentelte. Felismerte, hogy az akkor még alig ismert fém, az alumínium volna a legjobb anyag a jármű építésére. Schwarz léghajója lett az első közlekedési eszköz, mely alumíniumból készült. Ez igencsak késeinek mondható, tekintve azt, hogy ezt a ma már igen elterjedt nemesfémet 1827-ben fedezték fel.
Schwarz ötlete nagyon sokáig csak papíron létezett. Nem volt elegendő pénze a megvalósításhoz. Először Bécsbe utazott, de ott az Osztrák–Magyar Monarchia hadügyminisztériuma elutasította. Ezután az orosz hadügy hívta Szentpétervárra, hogy ott építse meg a léghajót. A munkálatok nagy ütemben folytak, azonban a kivitelezés során több probléma is adódott (hidrogénszivárgás, repedések, szakadások stb.) és a jármű képtelen volt felszállni. A szerződést felbontották. Ekkor a vagyontalan feltaláló Berlinbe utazott tovább a már majdnem kész tervekkel, és ott végre sikerrel járt. Támogatót talált, igény is volt a hőlégballonra és az anyagminőség is kiváló volt. 1896-ban már készen is állt az új légi jármű: a léghajó. 1897 januárjában érkezett meg a felszálláshoz szükséges jó minőségű hidrogén. A feltaláló azonban január 13-án tüdővészt kapott és meghalt. Az elkeseredett özvegy tovább folytatta férje munkáját. Így ez a 3,5 tonnás alumínium monstrum, ami 38,3 méter hosszú és 12 méter átmérőjű volt, annyi idő után 1897. november 3-án a levegőbe emelkedett. A hőlégballon első és egyetlen útját máig érthetetlen módon hatalmas szélben hajtották végre. A vezetője, Ernst Jagels (akit később kértek fel a léghajó irányítására, mivel eredetileg maga a feltaláló szerette volna vezetni) sem rendelkezett kellő ismeretekkel és tapasztalattal. A hajó felszállt, ám a széljárás és a légcsavarok nagy sebessége miatt a hajtószíjak váratlanul leestek a tárcsáról. A pánikba esett és rutintalan pilóta hirtelen kényszerleszállást hajtott végre és a jármű, amit 0,2 milliméter vastag alumíniumburkolat védett – kettétört. A korabeli újságok így írtak az esetről:„…Nagyon sajnálatos, hogy Schwarz zseniális művének befejezése előtt meghalt és az első felszállást nem ő irányíthatta, holott életét teljesen művének szentelte. A konstrukció minden részével összenőtt és ha személyesen végezhette volna a felszállás irányítását, bizonyára nem következik be a szerencsétlenség. A felszállás bebizonyította, hogy Schwarz léghajója a 7 méteres széllel szemben is megállta helyét. A végzetes leszállás tanulságai bebizonyították, hogy a sikertelenséget nem a találmány alapszerkezete okozta, a feltaláló nem volt hibás.” (Illustrierte Zeitung, 1897. nov. 18.)
A léghajó első felszállásának Ferdinand von Zeppelin gróf is a szemtanúja volt. Később megvásárolta a találmányt. Megépítette az első Zeppelin-léghajót, mely 1900 júliusában szállt fel először. 25 év múlva Eckener kapitány egy ilyen hőlégballonon repült 80 óra alatt Európából Amerikába. A Zeppelin-léghajó fényes karriert futott be, bár a hadiiparban nagy kudarca volt, mivel az első világháborúban bevetett 97 Zeppelin közül 94 elpusztult; ám a mindennapi életben csak a repülőgépek népszerűsége múlta felül Schwarz Dávid találmányát.
Gál Adél
Kárpátalja.ma