Kárpátalja anno: Alsókálinfalva

Técső mellett, a Tarac folyó partján fekszik Alsókálinfalva (Kalini), melynek nevét 1405-ben említik először az írások.

Egy helyi monda szerint a község neve a Kalina személynévből ered. Az Ivan Zsuhanar vezette betyárbanda tagjai megpillantották a faluban a gyönyörű, fiatal lányt, Kalinát, és elrabolták. A lány szépsége annyira megragadta a legényeket, hogy mindegyikük el akarta venni feleségül. Ivan vezér úgy döntött, az lesz a legbölcsebb, ha a lány senkié sem lesz, így elkerülhetik a belső viszálykodást. A lányt ezért megölték, a sírhalmára pedig kalinát (kányabangitát) ültettek.

A ruszinok lakta település előbb a Dolhai család birtokához tartozott, majd a Kornisokhoz került.

Az 1910-es népszámláláskor 2039-en éltek Alsókálinfalván, közülük hatan magyar ajkúnak, 1588-an ruszinnak, 445-en német nemzetiségűnek vallották magukat. A lakosság zöme a görögkatolikus vallást gyakorolta, emellett az 1941-es deportálásig jelentős, majdnem ötszáz fős zsidó közösség élt a településen. Közülük mintegy 250 embert 1941 tavaszán deportáltak. Legtöbbjüket Sztanyiszlavovban ölték meg a németek és az ukránok, mások Nadvornában pusztultak el. Az Alsókálinfalván maradt többi zsidót 1944-ben hurcolták el. Először Mátészalkára vitték őket, ahonnan az auschwitz-birkenaui haláltáborba kerültek. Mindössze öten térhettek haza szülőfalujukba.

A görögkatolikusok 1751-ben építettek fatemplomot Mihály arkangyal tiszteletére. 1861-ben a hívek egy kőtemplom építéséhez kezdtek, melyet 1891-ben szenteltek fel Mária oltalma (október 1.) ünnepére.

Idővel az ortodox vallás is megjelent a faluban, a helyi pravoszláv közösség temploma 1935-ben készült el.

Marosi Anita

Kárpátalja.ma