Magyar feltalálók: Jendrassik György és találmányai

Sorozatunkban felfigyelhettünk arra, hogy milyen kitűnő matematikai képességekkel rendelkeznek magyarjaink. A feltalálók többsége kitűnő eredményeket ért el a tudományoknak e területén, mely egyúttal nélkülözhetetlen a műszaki ismeretek fejlesztéséhez. S talán ez az a szakterület, ahol a legtöbb lángelme eredményesen tevékenykedett. Közéjük soroljuk Jendrassik Györgyöt, aki dízelmotoráról és új fejlesztésű gázturbináiról vált ismertté.

Jendrassikról, aki korának rendkívül képzett és sokoldalú személyisége volt, Köteles Viktória 88 magyar találmány című könyvében is olvashatunk. A neves feltaláló 1898-ban született Budapesten. Alkotói vénája már gyermekkorában megmutatkozott, szeretett barkácsolni, s alig tízévesen már repülőgép-modellezéssel is foglalkozott. Többek között ennek is köszönhető, hogy számos találmány szabadalmaztatása fűződik a nevéhez.

Jendrassik György a Magyar Királyi József Műegyetemen végezte gépészmérnöki tanulmányait, majd a berlini egyetemen híres fizikusok, Einstein és Planck előadásait hallgatta. Később, hazatérve Budapesten szerezte oklevelét 1922-ben. Azonnal munkába állt a Ganz és Társa Rt. Tanulmányi osztályán. Ebben az időben a Tanulmányi Osztály központi témája egy középfordulatú semi-dízelmotor kifejlesztése volt. Így Jendrassiknak alkalma nyílt megismerni a dízelmotor elméleti és gyakorlati problémáit. Figyelme az országban nem gyártott, egyszerű felépítésű és gyártású kisteljesítményű, kompresszor nélküli erőgépek felé fordult. Több szabadalmat dolgozott ki, amelyekkel a járművekben is alkalmazható kis- és közepes teljesítményű motorok kifejlesztését alapozta meg.

Ugyanis ebben az időben léteztek már több ezer vagy tízezer lóerős motorok, de a hétköznapi járművekben is használható motorokat még nem fejlesztettek ki. Jendrassik kidolgozta egy egyszerű kivitelű, kis- és közepes teljesítményű dízelmotor terveit, de szabadalmát a Ganz-gyár nem fogadta el. Arra hivatkoztak, hogy fejlesztését munkaidőben dolgozta ki. Végül mégiscsak sikerült elfogadtatni. 1927-ben el is készületek az első modellek I Jm 130 típusjellel. Ezzel megindult a hazai vasutak és a dunai hajózás dízelesítése. Mi több, a fiatal mérnök által megálmodott motorokat a világ számos országában elkezdték gyártani. Nemzetközi szinten ismertté vált.

A gyár, látva Jendrassik sikerét, létrehozta a Jendrassik Motorszerkesztési Osztályt, melyet a fiatal mérnök vezetett. Sokat utazott külföldre a gyár képviseletében, kiválóan beszélt angolul, németül, franciául, spanyolul. Egyik külföldi útja pedig váratlan fordulatot hozott életébe. Egy barcelonai céggel kötött munkavégzési szerződés, mely szerint fél évet itthon, fél évet pedig külföldön dolgozik. Ebbe a Ganz és Társa nem ment bele, s ezért Jendrassik megszakította kapcsolatait a budapesti gyárral.

Később magánirodát nyitott Tanulmányfejlesztő és értékesítő kft. néven. A munkatársai szerették, mert olyan légkört teremtett maga körül, mely kedvező volt mind az alkotók, mind a mérnökök, mind a kétkezi munkások számára. Itt kezdett el foglalkozni egy új erőgéppel, a gázturbinával. Első modelljét 1938-ban készítette el. Majd egy évvel később kifejlesztette CS-1 típusú hajtóművét is, s ezzel megalkotta a világ első légcsavaros turbináját.
A gázturbinákkal végzett kísérletek a II. világháború miatt félbeszakadtak. Jendrassik fejlesztői munkája teljesen ellehetetlenült. 1947-ben emigrált. Először Argentínában élt, majd Londonban telepedett le végleg. Itt még folytatta ugyan kísérleteit, de az igazi és számottevő alkotásai Budapesthez köthetők.

Jendrassik tevékenységét 60 szabadalom fémjelezte.  Az első bejelentése 1924. szeptember 9-én az utolsóé pedig 1946. február 12-én történt. Szabadalmainak nagy részét számos külföldi országban is bejegyezték. Emigrációja után találmányainak számát mintegy 10–20 körülire tette a szakirodalom. Nevét ma utca és középiskola is őrzi Magyarországon.

Gál Adél
Kárpátalja.ma