Magyar feltalálók: Béres József és a méltán híres Béres Csepp

Tél vége felé mindenki arról beszél, milyen fontos immunrendszerünk erősítése. Ki-ki a maga módja és életstílusa szerint alkalmaz természetes módszereket, vagy választ különböző készítményeket. A leggyakrabban emlegetett immunerősítő a Béres Csepp, melyet jómagam is használtam már. A csodaszerként emlegetett készítmény magyar különlegesség, kuriózum, melyet világszerte ismernek. Feltalálója Béres József, Széchenyi-díjas kutató.

1920-ban született az ukrán határ mentén elterülő Záhonyban. Az elemi iskoláit szülőfalujában végezte, majd ugyanott két évig gyári munkásként dolgozott a helyi fűrésztelepen. Itt kereste meg a továbbtanulásához szükséges anyagi keretet. Kecskeméten tanult kertészetet a Duna–Tisza-közi Mezőgazdasági Kamara Kertmunkásképző Iskolájában – olvashatjuk Köteles Viktória 88 magyar találmány című könyvében. Szakkertészi végzettséget szerzett 1940-ben. 1941-ben bevonult katonának. A frontszolgálatról 1945 júniusában sebesülten, bénult bal karral került haza. Hadigondozottként élte mindennapjait, s jövedelmét a kertészetből egészítette ki.

1954-től laboratóriumot vezetett a kisvárdai Állami Mezőgazdasági Gépállomásnál. A „jó pap holtig tanul” elvét követve 41 évesen beiratkozott és agármérnöki diplomát szerzett a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen, 1968-ban doktorált.

1964-től huszonöt éven át a Nyírségi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet tudományos munkatársa volt. A burgonyaleromlás okait, a talaj tápanyagtartalmát vizsgálva ismerte fel a nyomelemek meghatározó szerepét a talajban, illetve áttételesen az emberi szervezetben.

1972-ben alkotta meg a nyomelemeket és ásványi anyagokat komplex formában tartalmazó cseppjeit, amelyek az immunrendszer erősítését, a betegségek megelőzését, a betegség utáni felépülést szolgálják. A szer Béres Csepp néven híresült el. A csodaszer megalkotására egy igen egyszerű felismerés vezette rá. Az volt az elve, hogy a dolgokat a maguk egészében kell szemlélni, s a probléma kulcsa mindig a természetben keresendő. Nos, ő megtalálta ezt a kulcsot.

A természetben barangolva arra lett figyelmes, hogy ugyanazon feltételek, gondozás és locsolás mellett egyes helyeken a növények gyönyörűen fejlődnek, míg máshol csak vegetálnak. Felismerte, hogy a különbség a talajban lévő nyomelemek és ásványi anyagok összetétele miatt keletkezik. Az említett anyagokra nemcsak a növényeknek, hanem az emberi szervezetnek is ugyanúgy szüksége van. Hiányuk vagy nem megfelelő mennyiségük betegségek előidézői lehetnek ugyanúgy az emberi szervezetben, mint a növények esetében. Ha visszaállítjuk az ásványi anyagok ideális arányát és mennyiségét, immunrendszerünk annyira megerősödik, hogy képesek leszünk elkerülni vagy könnyebben kilábalni betegségekből. Így született meg a Béres Csepp.

Az akkor még kísérleti állapotban lévő szert először önmagán, majd agydaganatban szenvedő testvérén próbálta ki, aki csodálatos módon meggyógyult. A hír hamar elterjedt, nemsokára tömegesen fordultak hozzá rákbetegek, akik utolsó reményüket benne látták. S ezzel kezdődött kálváriája: az orvosok, a hivatalos szervek nem nézték jó szemmel „ténykedését”: 1975-ben kuruzslás vádjával bűnvádi eljárás indult ellene. Ekkor forgatta róla Kósa Ferenc Az utolsó szó jogán című dokumentumfilmjét – amelyet azonnal be is tiltottak, és csak tíz évvel később mutathattak be. Az Élet és irodalomban írott cikkét letiltatták, helyette őt pocskondiázó „tudományos” írás jelent meg.

1978-ban mégiscsak forgalomba kerülhetett a szer mint gyógyhatású készítmény, 2000-ben pedig gyógyszerré nyilvánították. Az elmúlt évtizedek igazolták, hogy a Béres Csepp bár nem csodaszer, de csökkenti a testi fájdalmat, javítja a szervezet ellenálló képességét, és növeli az étvágyat is.

A Hungarikum Bizottság 2013. szeptember 24-ei ülésén hungarikummá minősítette a Béres Cseppet. Ezzel a Béres Csepp bekerült azon kiemelt nemzeti értékek körébe, amelyek a magyarságra jellemző tulajdonságukkal, egyediségükkel, különlegességükkel és minőségükkel a magyarság csúcsteljesítményének tekinthetők, és amelyeket belföldön és külföldön egyaránt a magyarság eredményeként, kiemelt értékeként tartanak számon.

Gál Adél
Kárpátalja.ma