Színfalak mögött – a beregszászi magyar színház története és jelene
A beregszászi színház előadásai sokak számára jelentik a kikapcsolódási és művelődési lehetőséget Kárpátalján, a színészek az elmúlt évek, évtizedek során belopták magukat a közönség szívébe. Augusztustól „Színfalak mögött” címmel új sorozatot indítunk, melyben közelebbről megismerkedhetnek a színház világával, betekintést nyerhetnek az ott dolgozók életébe és mindennapjaiba, s természetesen bepillantást nyújtunk az előadások világába.
Kezdetek
A mai Kárpátalja területén korábban hivatalos színházi társulat sohasem létezett, ám a színházkedvelők mégis láthattak előadásokat a Schóber Ottó vezette ún. beregszászi népszínháznak köszönhetően. Az amatőr csoport 1952-ben alakult, és egészen az 1980-as évek végéig tevékenykedett. Mígnem 1989 nyarán, a rendszerváltás idején nagy lehetőség kínálkozott azzal, hogy a magukban tehetséget és a színházi pálya iránt vonzalmat érző fiatalok jelentkeztek a Kijevi Karpenko Karij Színművészeti Főiskolán szerveződő magyar osztályba. A színinövendékek útja itt találkozott Vidnyánszky Attila rendezővel.
1993-ban 16 színész kezdte bontogatni szárnyait, ők lettek Kárpátalja első hivatásos magyar színházának alapítói. A Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház létrejöttének hivatalos dátuma 1993. augusztus 2. Igazgatója ettől a naptól kezdve 2016-ig Balázsi József.
Épület és előadások
Több ötlet is felvetődött annak kapcsán, mely épület lenne a legmegfelelőbb a színház számára. Végül a választás az egykori Oroszlán Szállóra esett, azóta is ez az épület ad otthont a színháznak. A társulat egyre több színvonalas előadással, nemcsak a magyar, de a nemzetközi színházi életben is új és izgalmasnak számító darabbal jelentkezett, amelyekkel elkezdte járni Kárpátalja, Magyarország, a Kárpát-medence különböző településeit. Hamarosan megszülettek az első rangos elismerések. 1997–1998 között például három zseniális alkotás látott napvilágot: T.S Eliot Gyilkosság a székesegyházban, Csehov Egyfelvonásos komédiák és Madách Imre Az ember tragédiája. A színház – amelyet időközben, 2009-től Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színházra kereszteltek át – rengeteg nemzetközi meghívásnak, fesztiválfelkérésnek tett és tesz eleget ma is.
A magyar nyelvű színházi kultúra fejlődéséért Kárpátalján a színház jótékonysági alapítványa révén több nagyobb rendezvényt, programot bonyolítanak le. Három alkalommal, 2005-ben, 2010-ben és 2018-ban többnapos fesztivált szerveztek Sztalker Nemzetközi Színházi Fesztivál címmel, melyre különböző vendégelőadások kaptak meghívást. Utóbbin a teátrum fennállásának 25. évfordulóját ünnepelték.
A színház napjainkban
Kiemelt figyelmet szentelnek a magyar színjátszás helyi vonatkozásainak. Így célul tűzték ki a beregszászi születésű primadonna, Fedák Sári emlékének ápolását. 2018-ban Szűcs Nelli kezdeményezésére szobrot emeltek az egykori színésznőnek a város főterén, a színházzal szemben. Emellett a színház épületében 2020-ban róla elnevezett kulturális központ nyílt, ahol színházi szabadulószobával, Fedákról készült képekből álló kiállítással, jelmezeinek másával várják az érdeklődőket.
Az intézmény 28 éves működése során mára elmondhatjuk, hogy az épület kívül-belül megújult, a magyar állam támogatásának és a Kárpátaljai Magyar Főiskoláért Jótékonysági Alapítvány közreműködésének köszönhetően kulturált körülmények között alkothatnak, dolgozhatnak.
A színház repertoárjában jelenleg 18 előadás szerepel, melyek között találunk a felnőtt és a gyerekközönség számára készült darabokat is. Legrégebbi a 24 éve műsoron lévő Csehov Egyfelvonásos komédiák. A pandémia ellenére sem állt le a munka, hiszen idén mutatták be a Minden dolgok könyve c. ifjúsági felolvasószínházi előadást, a Köszi, köszi…! című élő zenés irodalmi kabarét, illetve szeptember 3-ra a Csillagszemű juhász című meseelőadás premierjét tűzték ki, és az év még nem ért véget…
Orosz Veronika
Kárpátalja.ma