Sütő Kálmán: Itt nem teremnek álmok

Vonzasz, hogy itt éljek, szerelmesen
illatos tarka, szép mezőm;
megtérve hívő, hű öledbe,
nem másutt élni szenvedőn.
Az álmok s vágyak nagy seregét
nem tűrve messze űzi átkod,
itt a Ma emészti fel a Holnapot,
itt nem teremnek álmok…

Ide nem jönnek, nem vágyódnak,
s innen nem mehet senki el,
itt önmagával küzd meg a lét,
itt tisztán szeret a kebel,
nem bűnös kéjek hiú vágya
épít magának szarkofágot:
itt a halandó magát emészti el.
Itt nem teremnek álmok…

Nyitókép: Kárpátalja.ma