44 éve hunyt el Gábor Dénes
Negyvennégy éve, 1979. február 9-én halt meg Gábor Dénes Nobel-díjas fizikus, a hologram feltalálója. Olyan alkotó elme volt, aki a gyakorlati technikai kérdésektől eljutott a fizikai és matematikai alapokig, egymástól távoli tudományágak rejtett kapcsolatait tárta fel, s az elvont eszméket, ötleteket konkrét alkotássá tette.
1900. június 6-án született Budapesten.
Első találmányát tízéves korában nyújtotta be, 15 évesen már laboratóriumot rendezett be otthon.
1927-től a német Siemens és Halske cégnél fejlesztette ki első fontos találmányát, a higanygőz világítótestet azóta utcai lámpák millióiban alkalmazzák.
1933-ban a nácizmus elől visszatért Magyarországra, és a Tungsramnál folytatta kutatásait, majd Angliában helyezkedett el, s nemsokára a brit állampolgárságot is megkapta.
A holográfia (a görög holosz és gráfia jelentése teljes kép) gondolatát 1947-ben fogalmazta meg, de az ötlet 17 éves korától izgatta.
A technológia alapjait a hagyományos szórt fényforrásokat használva dolgozta ki, a gazdaságos megvalósítást a fényhullámok intenzitását felerősítő lézer alkalmazása tette lehetővé.
A holográfia lényege, hogy a fényképezéssel ellentétben a kép nem csak a fényhullámok intenzitását rögzíti, hanem – mivel a tárgyat koherens (interferenciaképes) fény világítja meg – a tárgyhullám és a referenciahullám találkozásakor fellépő interferencia képet is.
Az előhívott hologramot csupán a referenciasugárral megvilágítva rekonstruálódik a tárgyhullám, azaz a háromdimenziós kép.
Gábor a holográfiai módszer felfedezéséért és fejlesztéséért 1971-ben fizikai Nobel-díjat kapott,
a díj átvételekor a stockholmi kiállításon háromdimenziós önarcképet mutatott be.
Gábor hozzájárult a szövegtárolás, a betű- és alakzat-felismerés, s az asszociatív információtárolás fejlesztéséhez. Maradandót alkotott a plazmafizika, a hírközlés- és információelmélet terén, a fizika és kibernetika összefüggéseinek vizsgálata során.
Száznál is több szabadalmat jegyzett,
találmánya volt a Wilson-kamra, amely méri a részecskék sebességét, a holográfiai mikroszkóp, univerzális analóg számítógép, s a lapos, színes tv-képcsövek kifejlesztésének úttörője volt. Foglalkoztatta az emberiség jövője, felismerte az energiahordozó-tartalékok kimerüléséből, a szociális stabilitás hiányából következő problémákat is, de bízott ezek megoldásában.
Utolsó éveit ágyhoz kötve, némán töltötte, de szelleme friss maradt. 1979. február 9-én halt meg Londonban, emlékére a Royal Society Gábor Dénes-díjat alapított.
Ő maga a holográfiát csak elméleti szempontból tartotta érdekesnek, még 1971-ben sem hitte, hogy életében hasznosítják.
Amerikai repülőgépek már 1951-ben készítettek háromdimenziós
terepfelvételeket mikrohullámú radarral – e titkos kísérletekről nem
tájékoztatták.
A hologram a bankjegy- és okmánynyomtatásban terjedt el, új fejezetet nyitott a méréstechnika terén, az ultrahanggal előállított hologramot geológiai feltárásoknál használják.
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem informatikai épületének aulájában látható Dénes hologram-szobra, az eredetit a BME Budafoki úti szoborparkjában állították fel.
Forrás: MTI
Nyitókép: Wikimedia Commons/ Associated Press