A kárpátaljai magyarság védőbástyái
A Tiszántúli Református Egyházkerület Közgyűjteményei Debreceni Református Kollégium Múzeumának „Református Örökségünk kincsei – Kárpátalja” című kiállítását március 9-én nyitották meg a nagyközönség előtt.
A tárlaton a három egyházmegye egy-egy gyülekezetének, Bene, Huszt és Palágykomoróc református templomai láthatóak negyedszázaddal ezelőtti és mai renovált állapotukban, a rájuk vonatkozó, Sárospatakon és Debrecenben őrzött egyházi iratanyagok és kiadványok kíséretben.
„Ennek az alkalomnak az ötletét az adta, hogy száz éve jött az elhatározás: Trianon után nincs más út, meg kell szerveződnie a Kárpátaljai Református Egyháznak. Mivel ez a jubileum egy kényszerközösséget hozott létre, nekünk a Tiszántúli Református Egyházkerület tagjainak kell arra emlékeznünk, hogy a három egyházmegye, ami 1923-ban született, annak idején a Tiszántúli Egyházkerülethez tartozott”
– hangsúlyozta Csorba Dávid, a múzeum igazgatója.
A kiállítás megnyitója előtt Fekete Károly tiszántúli püspök hirdetett igét, Lukács evangéliuma 21. részének 9-13. verseit olvasta.
Ez az időszak alkalom a tanúságtételre – ez a kulcsmondata a kiállításnak és a felolvasott napi igének is, mondta a püspök. Mint mondta, a kiállított fotók bennünket is tanúságtételre kell ösztönözzenek.
Zán Fábián Sándor, a Kárpátaljai Református Egyházkerület püspöke úgy fogalmazott, a kiállításon látható templomok fotói a magyar élettér védőbástyái.
„Ezek a templomok itt a fotókon üresek, de én úgy ismerem őket, hogy ott vannak a hívek és ideképzelem a beneieket, a palágykomoróciakat, a husztiakat. Köszönöm, hogy a debreceniek itt megismerhetik a kárpátaljai magyarok védőbástyáit és reménykedek abban, hogy ezek a templomok megmaradnak, és az élet megy tovább, annak ellenére, hogy a háború jelenleg beárnyékolja azt és kevés nap süt ránk. A múltért hálásak vagyunk, a mi osztályrészünk most az, hogy az egyház és a nemzet iránt hűséggel egyben maradjunk”
– fogalmazott.
Szabadi István, a TTRE Közgyűjteményeinek igazgatóhelyettese egy rövid áttekintést nyújtott a három kárpátaljai egyházmegye létrejöttéről: a legkisebb egyházmegyéről, Ungról; a palágykomoróciak középkori templomáról és az egykor különleges jogállással bíró Huszt városáról, valamint a kiállításon látható különleges pecsétlenyomatok tusrajzairól és a vizitációs jegyzőkönyvek másolatairól is mesélt a közönségnek.
Szalay Emőke a kutatás hátterét ismertette.
Kész Barnabás, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola tanára a kiállított könyveket mutatta be a résztvevőknek. Mint mondta, igyekeztek összeválogatni egy tárlónyi kis gyűjteményt a 19. század végi, 20. század eleji kiadványokból, melyek között megyemonográfiák, turisztikai, gasztronómiai, akadémiai kiadványok is fellelhetőek.
„Nem a kárt mentjük, hanem előkészítjük a terepet arra, hogy ha vége lesz a háborúnak, akkor hazatérve a kárpátaljai magyarok élvezhessék ezeket a kincseket”
– hangsúlyozta.
A kiállítás március 9. és július 9. között a DRK Múzeumának konferenciatermében tekinthető meg.
Forrás: ttre.hu