Az okostelefonok rejtett veszélyei
A gyakori telefonhasználat nemcsak mentális egészségünkre lehet kihatással, hanem testünkre is.
Napjainkra az okostelefonok és egyéb kütyük a mindennapok megkerülhetetlen részeivé váltak. Miközben azonban másodpercek alatt értesülhetünk akár a világ másik felén történt hírekről, vagy a legkülönfélébb módokon kommunikálhatunk ismerőseinkkel, barátainkkal, ezek az eszközök szinte teljesen észrevétlenül egészségünkre is kihatással vannak. És míg a legtöbbször a túlzásba vitt képernyőidő lelki és mentális állapottal szembeni kockázatai kerülnek előtérbe ez ügyben, valójában fizikai egészségünk sincs tőle teljesen biztonságban.
A telefon káros hatásai a testre
Mint az BBC írja szakértők bevonásával készült cikkében, az állandó telefonnyomkodás idővel több testrészünkre is rányomhatja bélyegét. Károsodhat miatt a többi között a gerinc, a látás, de még a bőr is. A jó hír azonban, hogy a probléma felismerése által sokat tehetünk a nemkívánatos szövődmények megelőzése érdekében. Az alábbiakban az okostelefon-használat fizikai hatásai ellen mutatunk hasznos megelőzési és kezelési tippeket.
Így hat a görnyedés a gerincre: lássuk be, a legtöbben úgy nézegetjük telefonunkat, hogy az eszközt magunk elé tartva lefelé nézünk. Csakhogy ez az enyhén előrebillentett fejtartás komoly nyomást helyez a nyakra. Hosszú távon jelentősen károsíthatja a gerinc porckorongjait, illetve az ízületeket és izmokat. Sőt, idővel akár a tüdőkapacitás is csökkenhet miatta. A jelenséget angol nyelvterületen a tech neck névvel illetik, míg itthon inkább az SMS-nyak terjedt el a köznyelvben. Bár szakember segítségével a mozgásterápia segíthet enyhíteni a panaszokat, azok megelőzésére akadnak egyszerű, hétköznapi módszerek is. A legfontosabb, hogy ügyeljünk a testtartásunkra: a telefont használt közben emeljük magasabbra. A képernyő legyen szemmagasságban, lehetőleg kartávolságra kinyújtva. Hasonlóképpen fontos az is, hogy tartsunk rendszeresen szüneteket a telefonhasználatban.
Mélyülhetnek a ráncok a telefontól: az SMS-nyak kapcsán szintén széles körben elterjedt aggodalom, hogy nemcsak a gerincet, hanem a bőrt is megviselheti. Egészen pontosan arról van szó, hogy a nyakbőrt érő folyamatos stressz új ráncok kialakulásához, illetve a meglévők markánsabbá válásához vezethet. Justine Hextall bőrgyógyász a BBC-nek nyilatkozva elmondta: bár igazán mérvadó kutatások egyelőre nem készültek a probléma alátámasztására, elméletben lehetséges, hogy kapcsolat áll fenn a gyakori telefonhasználat és a nyak ráncosodásra között. Hozzátette, akadnak továbbá egyéb bőrpanaszok is, amelyekre nem árt odafigyelni. Egy okosóra alatt például a gombás fertőzések számára kedvező, sötét és nedves környezet alakulhat ki, ha túl sokat hordjuk. Mindez idővel irritációt, ekcémát, akár allergiát is kiválthat. Éppen ezért Hextall feltétlenül azt javasolja, hogy ne viseljük egész nap okosóránkat, és az érintett bőrfelület tisztítására, ápolására fordítsunk különösen nagy gondot.
Romolhat a látásunk is: az elmúlt évtizedekben világszerte meredeken emelkedett a rövidlátók száma, ezért sokan úgy vélik, hogy elsősorban a telefonok és más digitális eszközök okolhatók a kedvezőtlen trendért. Donald Mutti, az amerikai Ohio Állami Egyetem szemész professzora szerint azonban a helyzet ennél árnyaltabb. Egy korábbi kutatásuk során több mint húsz éven át követték gyermekek szemének fejlődését, és azt vizsgálták, hogy a közelre fókuszálást igénylő tevékenységek – például a telefonozás vagy az olvasás – növelik-e a rövidlátás kialakulásának veszélyét. Az eredmények alapján erre nem találtak egyértelmű bizonyítékot. Arra viszont igen, hogy a rendszeres szabadtéri tevékenységek védik a szemet. Ennek oka feltehetően az, hogy az erős természetes fény serkenti a dopamin felszabadulását a retinában, ami kedvezően befolyásolhatja a szem fejlődését. A szakember szerint a modern technológia inkább közvetett módon járulhat hozzá a látásromláshoz, hiszen egyre több időt töltünk a négy fal között. Éppen ezért azt javasolja, hogy lehetőség szerint minél többet tartózkodjunk a szabadban – természetesen ügyelve a megfelelő fényvédelemre.
Gyengülhet a kéz szorítóereje: elsőre talán meglepőnek tűnhet, de a kéz szorítóereje fontos jel általános egészségi állapotunkra vonatkozóan. Egy kutatás szerint a korai halálozás előrejelzésében még a vérnyomásnál is hasznosabb támpont lehet. Johannes Beller német orvosszociológus szerint több országban is megfigyelhető a kéz szorítóerejének csökkenése, különösen a fiatalabb korosztályokban. Ennek egyik lehetséges oka, hogy egyre többen végeznek ülőmunkát számítógép előtt, miközben kevesebb olyan fizikai tevékenységet végeznek, amely valóban igénybe veszi az izmokat. A szakértő szerint ezért nem csupán a kéz erősítésére érdemes odafigyelni, hanem az általános fittség javítására is. A rendszeres testmozgás és az erősítő edzések hosszú távon a szorítóerő megőrzéséhez is hozzájárulhatnak.
A finommotoros készségek is romolhatnak: a szakértők szerint a digitális eszközök használata a mozgáskoordinációra is hatással lehet. Sebastian Suggate fejlődéspszichológus, a Regensburgi Egyetem professzora úgy véli, hogy bár a telefonok és számítógépek használatában egyre ügyesebbé válunk, ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy finommotoros készségeink összességében is fejlődnek. Kutatásai alapján a több képernyőidő összefüggést mutat a gyengébb finommotoros teljesítménnyel, különösen gyermekek esetében. Ez azért is fontos, mert a mozgáskoordináció és a kézügyesség szoros kapcsolatban állhat a kognitív fejlődéssel és a tanulási eredményekkel. A szakember ugyanakkor nem a képernyők teljes mellőzését javasolja. Sokkal inkább azt tanácsolja, hogy tudatosan építsünk be a mindennapokba olyan tevékenységeket, amelyek valódi kézi elfoglaltságot jelentenek. Ilyen lehet például a főzés, a barkácsolás, játék valamilyen hangszeren vagy akár a rendszeres kézírás is. Ezek segíthetnek megőrizni a kézügyességet, miközben az agyat is aktívan dolgoztatják.
Forrás: hazipatika.com