Tiszaújlak szomszédságában fekszik az írott forrásokban először 1230-ban említett Tiszabökény. A Tiszafarkasfalvával egyesített Tisza-parti település tatár pusztítást és kolerajárványt is megért már. Lakossága görög és római katolikus, református és pravoszláv vallású, s máig is hűen őrzi a magyar történelem és a magyar hagyományok emlékét.
Sokszor az egyszerű dolgok mögött rejtőznek az igazi szépségek. Jó példa erre a nagybégányi református templom esete, ahol a vakolat alatt egy több száz éves, még a reformáció előtt festett freskó rejtőzött hosszú ideig. Az egyetemes magyar egyháztörténet tekintetében is igen ritka és értékes művészettörténeti alkotás Szent Ilona történetét mutatja be, amint éppen megtalálja Jézus…
Ez év júliusának elején az Orosz Stratégiai Kutatások Intézete (RISZI) gyakorlatilag a pravoszláv értékek és a Moszkvához fűződő szomszédsági kapcsolatok elárulásával vádolta meg az ukrán elnököt.
„Amikor Jézus leült a templomi persellyel szemben, nézte, hogyan dobja a pénzt a sokaság a perselybe. Sok gazdag sokat dobott bele, egy szegény özvegyasszony pedig odamenve beledobott két fillért, azaz egy krajcárt. Jézus odahívta tanítványait, és ezt mondta nekik: „Bizony, mondom néktek, hogy ez a szegény özvegyasszony mindenkinél többet dobott a perselybe. Mert mindannyian fölöslegükből…
A Magyar Királyi Honvédség védelmi rendszereként – a terepviszonyok kihasználásával – 1940–44 között kiépült a Kárpátokban az országhatárt keletről védelmező Árpád-vonal. A környezeti anyagok, levéltári források, szemtanúk visszaemlékezései, helyszíntanulmányok és fotók egyaránt azt bizonyítják, hogy ezt az erődrendszert csak megkerülni lehetett, de áttörni nem.
Nagy József református lelkész 1931-től 1978-ban bekövetkezett haláláig szolgált Palágykomorócon, abban a XIII. századi, dombra épült templomban, amely már 438 éve a helyi református gyülekezeté.
Egyik előző lapszámunkban olvashattak olvasóink Kárpátalja magyar nyelvhasználatáról, a megyénkben található néhány nyelvjárásszigetről, különleges nyelvhasználatáról ismert településről. Ezek sorát most Nagydobronnyal, Salánkkal és Aknaszlatinával folytatjuk.
Több éve fut a „Szülőföldön magyarul” program, amelyet oktatási-nevelési támogatásként szoktunk emlegetni. A program alapvetően ahhoz kíván hozzájárulni, hogy minél vonzóbbá tegye a magyar oktatási intézményeket a szülők számára. Néhány éve a programot az óvodásokra is kiterjesztették.
Befejezéséhez közeledik az Európai Unió Keleti Partnerség Programjának keretében Kárpátalján végzett intézményfelújítások harmadik fázisa, tudtuk meg Magyarország Külügyminisztériuma és a Kárpátaljai Megyei Tanács által a program lebonyolításával megbízott Brenzovics Lászlótól, a KMKSZ alelnökétől, a megyei tanács költségvetési bizottságának elnökétől.
Augusztus 1–4. között a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Ajakon immár hetedik alkalommal került megrendezésre a Nemzetközi Lakodalmas és Hagyományőrző Fesztivál. A több programból álló rendezvénysorozat célja minden évben a testvértelepülések találkozója, tapasztalatcsere, a régi szokások felelevenítése, továbbá a népművészeti hagyományok megismertetése. Az idei fesztivál keretében a kulturális programok mellett magyar–ukrán jószomszédsági napot is tartottak.
End of content
End of content