Author: Lechner Ilona

2005-ben végzett Budapesten az Eötvös Loránd Tudományegyetemen német nyelv és irodalom szakos bölcsészként és tanárként. Ettől az évtől kezdve a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola német tanáraként tevékenykedik. Jelen volt a Karpatalja.ma magalakulásánál, kezdetektől dolgozik szerkesztőként a hírportálnál. Elsősorban a közélet, valamint a magyar hagyományokkal kapcsolatos cikkek és hírek iránt érdeklődik.
  • A munkácsiak a podheringi emlékműnél ünnepeltek

    Március 15-én az erős széltől kísért, tomboló hóvihar sem szabhatott gátat annak, hogy Munkács magyarsága megemlékezzen az 1848. március 15-én kezdődött magyar forradalom és szabadságharcról. Az ünnepségre Podheringnél, az 1849. április 22-én vívott győztes ütközetnek emléket állító obeliszknél került sor a KMKSZ Munkácsi Városi Szervezetének szervezésében.

  • KMKSZ-bál Fornoson

    Az elmúlt hetekben Kárpátalja magyarlakta településein batyubálok sokasága zajlott. Ezen községek egyike a munkácsi járási Fornos is, ahol a KMKSZ helyi alapszervezete szervezett báli mulatságot.

  • Uszítás az Ukrainszka pravdában

    Roman Oficinszkij, a történelemtudományok doktora a rendszerváltás körüli években lehetett egyetemista, amikor a hallgatók már kinevették azokat a tanáraikat, akik még mindig ragaszkodtak a szovjet történetírás hazugságaihoz. Azóta az egykori diákból az Ungvári Nemzeti Egyetem (UNE) egyik vezető tudósa lett. Ebben a minőségében egyre gyakrabban nyilatkozik a sajtónak, főként a kérészéletű kárpátaljai miniállam, Karpatszka Ukraina…

  • Mindenáron át kell örökíteni az anyanyelvet és a kultúrát

    A felső-Tisza-vidéki magyarság előtt álló feladatokról, a magyar oktatás helyzetéről és a kulturális programok bővítéséről, az anyaországi támogatásokról, pályázati lehetőségekről és a jövőbeli tervekről esett szó többek között a KMKSZ Felső-Tisza-vidéki Középszintű Szervezetének múlt vasárnap Rahón megtartott közgyűlésén.

  • A korai burgonya termesztéséről

    A korai burgonya termesztése közismerten a kárpátaljai mezőgazdaság egyik „zászlóshajója”, amely számos magyar gazda megélhetését is biztosítja. A legfontosabb tudnivalókról Őr Hidi László nagydobronyi gazdálkodót, a „Pro agricultura Carpathica” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány szaktanácsadóját kérdeztük.

  • 1848–49 -es salánki nemzetőrök

    Bár a 165 esztendővel ezelőtt kirobbant 1848–1849-es forradalom és szabadságharc is tragédiába torkollott, mi mégis ünnepelünk. Minden, a múltra visszatekintő emlékezésünk a jelen számára ad erőt.

  • Honvéd alezredes, amerikai altábornagy

    Miután a Habsburg-hadak, valamint a cári intervenciós seregek leverték az 1848–1849-es magyar forradalmat, megannyi politikus mellett sok ezer honvéd menekült el hazájából, hogy elkerüljék a császári megtorlást. Az Oroszország és az Oszmán Birodalom között 1853-ban kitört, 1856-ig tartó krími háborúban nem egy emigráns tiszt belépett a török hadseregbe, hogy a maga módján vágjon vissza I….

  • Mit kíván a magyar nemzet?

    Az iskolában rendszerint megtanuljuk-bemagoljuk a Pesten 1848. március 15-én kinyomtatott és felolvasott Tizenkét pontot, hiszen kötelező tananyag, de későbbi életünk során csak ritkán gondolkozunk el a tartalmán. Pedig nem árt, ha legalább ilyenkor, nemzeti ünnepünk alkalmából újra átfutunk a Landerer & Heckenast nyomda minden bizonnyal legismertebb „termékének” szövegén:

  • Vasárnapi üzenet: „Menj, és többé már ne vétkezzél.” (Jn 8,11b)

    Krisztusban kedves Testvérek! Ennek a vasárnapnak az evangéliuma a házasságtörő asszonyról szól, legalábbis így ismerjük. A farizeusok és írástudók Jézus elé visznek egy asszonyt, akit előzőleg tetten értek. Igazából Jézust akarják próbára tenni. Noha látszólag Jézus és az asszony a főszereplői ennek a történetnek, igazából nem így van.

End of content

End of content