Kárpátalja anno: a Nagyságos Fejedelem és a munkácsi vár
A munkácsi vár a XVII. század első felében került a Rákóczi-család birtokába, s ők egészen 1711-ig birtokolták az erődöt.
A munkácsi vár a XVII. század első felében került a Rákóczi-család birtokába, s ők egészen 1711-ig birtokolták az erődöt.
Egészen az Árpád-korig vezethető vissza a lengyel és a magyar nép barátsága, melyet 2007 óta március 23-án hivatalosan is megünnepel a két nemzet. A jó viszonyt házasságkötések, szerződések, közösen vívott háborúk tették még szorosabbá az évszázadok folyamán.
Nagyböjt idejére jelent meg a kárpátaljai magyar görögkatolikusok folyóirata, a Kárpátikon idei első száma.
17 év felettieknek tartott nagyböjti lelkigyakorlatot március 17–19. között Karácsfalván a Sztojka-líceumban a Görögkatolikus Ifjúsági Szervezet (GISZ).
„Aki nem veszi vállára a keresztjét, s nem követ, nem méltó hozzám.” (Mt 10,38)
Sót vegyenek! – kiabálták régen, s talán még ma is az egymást a hátukon cipelő gyerekek.
A nőknek nem akármilyen szerep jutott a teremtésben: az ő feladatuk, hogy boldoggá tegyék a férfiakat, társaik legyenek, s világra hozzák a megfogant életeket. Ez egy örök, áldott hivatás.
121 évvel ezelőtt, 1896. február 25-én készült el Ungváron M. Bíró Ferenc kerámiaalkotása Petőfi Sándorról.
Régi fényképek, iratok között keresgélve találtam rá erre a nagyjából 15 évvel ezelőtt készített felvételre, melyen a karácsfalvi Sztojka-líceum építési munkálatai láthatóak.
Egy apa, aki napi tizenkét órát dolgozik a családjáért. Egy főállású anya, aki három gyermeket nevel, háztartást vezet és féltőn gondoskodik szeretteiről. Egy közösen szépítgetett családi fészek, amelyben ők valamennyien otthonra leltek. Így is definiálhatunk egy mai kárpátaljai nagycsaládot.
End of content
End of content