A Görögkatolikus Ifjúsági Szervezet nagyböjti lelkigyakorlata
17 év felettieknek tartott nagyböjti lelkigyakorlatot március 17–19. között Karácsfalván a Sztojka-líceumban a Görögkatolikus Ifjúsági Szervezet (GISZ).
17 év felettieknek tartott nagyböjti lelkigyakorlatot március 17–19. között Karácsfalván a Sztojka-líceumban a Görögkatolikus Ifjúsági Szervezet (GISZ).
„Aki nem veszi vállára a keresztjét, s nem követ, nem méltó hozzám.” (Mt 10,38)
Sót vegyenek! – kiabálták régen, s talán még ma is az egymást a hátukon cipelő gyerekek.
A nőknek nem akármilyen szerep jutott a teremtésben: az ő feladatuk, hogy boldoggá tegyék a férfiakat, társaik legyenek, s világra hozzák a megfogant életeket. Ez egy örök, áldott hivatás.
121 évvel ezelőtt, 1896. február 25-én készült el Ungváron M. Bíró Ferenc kerámiaalkotása Petőfi Sándorról.
Régi fényképek, iratok között keresgélve találtam rá erre a nagyjából 15 évvel ezelőtt készített felvételre, melyen a karácsfalvi Sztojka-líceum építési munkálatai láthatóak.
Egy apa, aki napi tizenkét órát dolgozik a családjáért. Egy főállású anya, aki három gyermeket nevel, háztartást vezet és féltőn gondoskodik szeretteiről. Egy közösen szépítgetett családi fészek, amelyben ők valamennyien otthonra leltek. Így is definiálhatunk egy mai kárpátaljai nagycsaládot.
A Rahó-patak és a Tisza összefolyásánál fekszik Rahó, a tizenötezres lakosságú kisváros.
Házaspárok számára szervezett lelki napot március 4-én Karácsfalván, a Sztojka-líceumban a Beregszászi Görögkatolikus Esperesi Kerület.
Kárpátalján jelentős számú zsidó közösség élt a második világháborúig. Az 1921-es csehszlovákiai népszámláláskor több mint nyolcvanezren vallották magukat izraelita vallásúnak. Nagy részüket 1944 tavaszán koncentrációs táborba hurcolták – Husztról és környékéről közel négyezer főt –, s mindössze hétezren élték túl a megpróbáltatásokat.
End of content
End of content