A Rákóczi Szövetség – a Magyar Diaszpóra Tanács kérése alapján – a Határtalanul program keretében 2016 szeptembere és 2017 júniusa között 650 diaszpórában és 1850 Kárpát-medencei szórványban élő magyar fiatalnak kíván lehetőséget teremteni magyarországi tanulmányútra.
Mondhatjuk, hogy a dinnyeszezon utolsó pillanatában került a kezembe ez a régi felvétel, amely beregszászi dinnyeárusítást örökít meg. A hagyomány szerint ugyanis ma, azaz szeptember 5-én „Lőrinc belepisil a dinnyébe”, s az innentől kezdve már nem ehető.
Bárcsak minden nagy- és kiscsalád olyan pozitívan és természetesen állna hozzá az élethez, mint a balazséri Szabó Gyula és Erika családja. A náluk tett látogatásomnál semmi mesterkéltséget, semmi erőltetett viselkedést nem láttam. A család nappalijában ültünk le a szülőkkel beszélgetni, miközben a gyerekek körbevettek bennünket, s egy-egy huncut mosollyal hallgatták a többek között róluk is…
Kalocsai mintás torta, tornacipő, esküvői ruha és Forma-1-es pilótaoverál, matyó hímzéses tetoválás és telefontok, kalotaszegi elemekkel díszített olimpiai öltözék. Se szeri, se száma azoknak az ötleteknek, melyek által napjainkban újraéled őseink hímzett kultúrája.
Idén is egy régi iskolai képpel köszönti a Kárpátalja anno sorozat a tanévkezdő diákokat és tanáraikat.
Técső is azok közé a kárpátaljai városok közé tartozik, amelyekről jó néhány régi felvétel maradt fenn.
„Aki letette a hippokratészi esküt, az nem mondhat nemet. Nem kérdezem, hogy kiféle-miféle a beteg. Nem számít a neme, a kora és a pozíciója. A betegsége érdekel, amelytől meg kell szabadítanom”– ez a hitvallása dr. Sass Erzsébet beregszászi gyógymasszőrnek, aki több mint negyven évvel ezelőtt tette le az orvosi esküt.
Beregszász képviselő-testülete 117 évvel ezelőtt,1899. augusztus 25-én hozta meg azt a határozatot, mely alapján 1900-ban hozzákezdtek az állami főgimnázium felépítéséhez:
Négy évvel ezelőtt indult útjára a Kárpátalja.ma hírportál nagycsaládokat bemutató sorozata. Azóta nyolcvannyolc, a Beregszászi, Nagyszőlősi, Ungvári, Munkácsi járásokban, valamint a Felső-Tisza-vidékén élő családot ismerhettünk meg. A szülők egy része értelmiségi – lelkész, ügyvéd, orvos, tanár – tevékenységet folytat, míg más családokban mesteremberek, kétkezi munkások a családfők. Három gyermek minden családban van, azonban a négy-öt-hat…
83 évvel ezelőtt, 1933 nyarán a tiszaújlakiakat nem kímélte a természet: a folyamatos esőzések következtében megáradt Tisza július 8-án elöntötte a mezővárost.
End of content
End of content