Kárpátalja anno: Técső Kossuth Lajos utcája
Técső is azok közé a kárpátaljai városok közé tartozik, amelyekről jó néhány régi felvétel maradt fenn.
Author: Marosi Anita
1976-ban születtem Debrecenben. A nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskolán szereztem 1998-ban történelem–hittan szakos tanári diplomát.
1999 óta élek Kárpátalján, jelenleg Beregszászban.
2003 és 2006 között a Karácsfalvai Sztojka Sándor Görögkatolikus Líceumban, 2006-tól 2010-ig a Nagybégányi Általános Iskolában tanítottam történelmet.
2010-ben Gyermek-és ifjúságvédelmi szaktanácsadó diplomát szereztem a budapesti Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskolán.
2012-ben részt vettem Beregszászban a Pro Cultura Subcarpathica civil szervezet médiaképzésén, majd a Kárpátalja.ma internetes hírportál munkatársa lettem.
Újságírói tevékenységem mellett 2013-tól 2017-ig a Kezünkben a Jövő Alapítvány irodavezetőjeként dolgozom.
Görögkatolikus lelkész férjemmel négy gyermeket nevelünk.
-
-
Kárpátaljáról jöttem, mesterségem címere: gyógymasszőr
„Aki letette a hippokratészi esküt, az nem mondhat nemet. Nem kérdezem, hogy kiféle-miféle a beteg. Nem számít a neme, a kora és a pozíciója. A betegsége érdekel, amelytől meg kell szabadítanom”– ez a hitvallása dr. Sass Erzsébet beregszászi gyógymasszőrnek, aki több mint negyven évvel ezelőtt tette le az orvosi esküt.
-
Kárpátalja anno: a Beregszászi Állami Főgimnázium
Beregszász képviselő-testülete 117 évvel ezelőtt,1899. augusztus 25-én hozta meg azt a határozatot, mely alapján 1900-ban hozzákezdtek az állami főgimnázium felépítéséhez:
-
Nagycsaládok Kárpátalján: a palágykomoróci Tóth család
Négy évvel ezelőtt indult útjára a Kárpátalja.ma hírportál nagycsaládokat bemutató sorozata. Azóta nyolcvannyolc, a Beregszászi, Nagyszőlősi, Ungvári, Munkácsi járásokban, valamint a Felső-Tisza-vidékén élő családot ismerhettünk meg. A szülők egy része értelmiségi – lelkész, ügyvéd, orvos, tanár – tevékenységet folytat, míg más családokban mesteremberek, kétkezi munkások a családfők. Három gyermek minden családban van, azonban a négy-öt-hat…
-
Kárpátalja anno: az 1933-as árvíz Tiszaújlakon
83 évvel ezelőtt, 1933 nyarán a tiszaújlakiakat nem kímélte a természet: a folyamatos esőzések következtében megáradt Tisza július 8-án elöntötte a mezővárost.
-
Biciklitúra határok nélkül
„Biciklitúra határok nélkül” címmel szervezett kerékpáros kirándulást július 28. és augusztus elseje között a Kárpátaljai Magyar Nagycsaládosok Egyesülete (KMNE).
-
Kárpátalja anno: rutének 1915-ben
Ezen a régi, múlt század eleji felvételen ruténokat, azaz ruszinokat láthatunk.
-
Kárpátalja anno: Huszt váráról
A huszti vár megunhatatlan témája a Kárpátalja anno sorozatnak. Költőket, utazókat, festőket ihletett meg ez a több évszázados erőd, mely romokban ugyan, de még ma is ott magaslik Huszt városa felett.
-
Kárpátaljáról jöttem, mesterségem címere: asztalos
A tiszacsomai Kovács Miklós nem az első asztalosmester, akit rovatunkban megismerhetnek az olvasók. Korábban már bemutattuk a Tiszaújlakon élő Tóth Gyulát és a Nagybégányban lakó Mező Istvánt. Mindannyian fával dolgoznak, több évtizedes szakmai múlttal rendelkeznek, és a kezük közül remekműveknek számító ajtók, ablakok, bútorok és egyéb alkotások kerültek ki. Mégsem mondhatjuk egyformának a mesterségüket, hiszen…
-
Kárpátalja anno: a munkácsi vár sub rosa terme
A Rákócziak sárospataki várának sub rosa (jelentése ‘a rózsa alatt’, átvitt értelemben ‘titokban’) terme sokak által ismert. A rózsákkal díszített plafonú szobában találkoztak 1666-ban a Wesselényi-féle főúri összeesküvés vezetői. Azonban egy másik, hajdan a Rákócziak tulajdonában lévő erődnek, a munkácsi várnak is van sub rosa terme. Maga a sub rosa kifejezés az ókortól használatos. A…
End of content
End of content