A Beregszászi Görögkatolikus Esperesi Kerület és a Görögkatolikus ifjúsági Szervezet (GISZ) bibliai napokat rendezett-rendez az irgalmasság éve jegyében június 16-a és július 23-a között számos magyar településen.
A napjainkra Nagyszőlőssel szinte összenőtt település, az egykori Ugocsa vármegyei falu, Szőlősvégardó története egészen 1295-ig vezethető vissza, amikor is Ordov néven szerepel egy okiratban.
A Kezünkben a Jövő Alapítvány (KaJA) június 27−30. között tartotta meg Nagyberegen a nevelőszülők számára szervezett képzését.
Ácsolt ládának mondják, azonban nekem a szuszék megnevezés jobban tetszik. Ez a hasított bükk- vagy tölgyfadeszkából ácsolt, vasszeg és ragasztás nélkül készített, gyakran domború vagy háztető alakú ládika főként Európában honosodott meg. Többféle feladatot is szolgált az idők során: koporsóként, ruha vagy gabona tárolására is használták.
Olyan korban élünk, amikor a szülők többsége úgy gondolja, hogy csak egy gyermeket képes vállalni. Hiszen gazdasági válság van, háború dúl és kiszámíthatatlan a jövő. Ilyen feltételek mellett csak nagyon kevesen mernek kettő, három vagy még több csemetét szülni.
Érdemes egy pillantást vetni erre az 1903-ban készült felvételre, amelyen a bátyúi indóház, azaz vasútállomás látható.
Amikor a Jóisten a talentumokat osztogatta, úgy döntött, hogy egy csongori leánynak a tanítás és az írás tudását ajándékozza.
Erre a szovjet érában készült felvételre nehéz szavakat találni.
A fürdőzni vágyók és horgászok kedvelt települése a Técsőtől néhány kilométerre fekvő Talaborfalu (Tereblja).
Magyarnak maradni ukrán környezetben? Nehéz, de nem lehetetlen. „Mindössze” az kell, hogy legyen bennünk elég kitartás az anyanyelvünk, a kultúránk és a hagyományaink megőrzéséhez, emellett ne utasítsuk el a körülöttünk élő más nemzetiségeket sem. A Pallagi házaspárnak ez sikerült: Zoltán és Györgyi gyermekei Munkácson, ukrán környezetben nőnek fel, így tökéletesen beszélik az államnyelvet, azonban otthon…
End of content
End of content