Kárpátalja anno: dohánytörés Karácsfalván
Ismét egy régi fénykép, mely ezúttal a Nagyszőlősi járásban, Karácsfalván készült. Az idős Czapovics Mariska nénitől kaptam.
Ismét egy régi fénykép, mely ezúttal a Nagyszőlősi járásban, Karácsfalván készült. Az idős Czapovics Mariska nénitől kaptam.
A nagycsaládos sorozatban ezúttal egy kisbégányi családot ismerhetünk meg. A családfő, Bacskai Árpád állatorvos, a családi házban berendezett orvosi rendelőben és műtőben kezeli a kis házi kedvenceket, valamint a Beregszászi és Munkácsi járás számos településére hívják a háziállatok gyógyítására.
A Kárpátaljai Rózsahölgyek Társasága 17 árva gyermeket vitt el kirándulni október 10-én Ungvárra.
Kicsit fals a cím, amelyben azt írom: „új játszótere”. Valójában az első olyan park készült el Nagybégányban, ahol a kicsik és a nagyok végre kedvükre játszhatnak homokozóban, a változatos, gyermekbarát hintákon, mászókákon, csúszdákon és egyéb játékokon, miközben a szülők a szépen gondozott parkban ülve beszélgethetnek és nézhetik csemetéiket. Két évvel ezelőtt döntött úgy a falu…
125 évvel ezelőtt, 1890. október 16-án látta meg a napvilágot Ugocsa vármegyében, Karácsfalván Sztojka Sándor, a Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye későbbi püspöke.
Kolodkó Mihály ungvári szobrászművész az utóbbi években miniatűr bronzszobraival vált ismertté Kárpátalján és a nagyvilágban. Számos alkotása található meg az Ung-parti sétányon.
Régi felvétel, 1938 előtt készült Ugocsában, Szőlősgyulán. A református templom látható rajta azzal a csúcsos, négy fiatornyos, árkádos és szoknyás fatoronnyal, amelybe 1938. július 31-én reggel villám csapott, s az úgy megrongálódott, hogy később, 1959-ben le kellett bontani.
A lovakkal való kapcsolatunk csaknem olyan régi, mint a kutyához fűződő barátságunk. Az ember évezredek óta használja a lovak igavonó erejét, befogja őket a szekér és az eke elé, lovasként megüli, illetve a húsát és a tejét is fogyasztja. Ma már egyre inkább hobbi- és versenyállatként tartják, illetve néhány évtizede megjelent a lovasterápia, melyet nagy…
Tinóru, vargánya, bokros, galamb, keserű, őzláb, csiperke és a többiek.
A rendszerváltás után, amikor megnyíltak a határok, nemcsak a kárpátaljaiak mehettek szabadon Magyarországra, onnan is átjöhettek hozzánk. Azonban nemcsak rokonok és barátok érkeztek, hanem kereskedők is, akik felvásároltak mindent, ami értékes és mozdítható volt.
End of content
End of content