Kárpátalja anno: munkácsi cigányok tábora
Munkács környéki cigányok táborát fényképezte le Bertsik Emil fotográfus 1916-ban.
Munkács környéki cigányok táborát fényképezte le Bertsik Emil fotográfus 1916-ban.
Épülő templomuk tornyára helyezték fel az ünnepélyes keretek között megszentelt hármas keresztet szeptember 27-én a kisbégányi görögkatolikusok.
Harmadik alkalommal tartott családi hétvégét szeptember 27-e és 28-a között a Kárpátaljai Magyar Nagycsaládosok Egyesülete (KMNE), melynek a tavalyi évhez hasonlóan idén is a Beregszentmiklós-Alsógereben Vodohraj Turisztikai Központja adott otthont.
A vesszőből font korsókast a régiek a kocsi oldalán lévő bérfára akasztották, s abban vitték ki a mezőre a munkálatok idején az ivóedényeket.
Miben rejlik a családi boldogság? A gyermekáldás, az egészség, a biztos anyagi háttér, vagy éppen a komfortos ház, a vallásos lelkület a harmonikus élet biztosítéka?
Az Ungvártól mindössze hat kilométerre fekvő Koncházát 1348-ban említik először az írások. Először a Koncházy, majd a Homonnay Drugeth, illetve a Bercsényi család birtoka volt a település.
Jubileumi kiállítással ünnepelte szeptember 19-én Beregszászban 80. születésnapját Derceni Viola kígyósi népművész.
A Kárpáti Magyar Hírlap 1936. szeptember 18-án kelt írása megnyugtathat bennünket, hogy azért régen sem volt zökkenőmentes a levelek és csomagok kipostázása:
„Az asztalos (szökrényes, szökrönyös) meggyalulja a deszkákat a gyaluval a faragó (gyaluló) széken, megsimétja a simétó gyaluval, megfúrja a furóval, megfaragja (díszíti) a faragókéssel, egybenfoglalja (ereszti) enyvvel és hevederekkel, és (így) csinál táblákat, asztalokat, ládákat, és egyebeket…” – írja Comenius a XVII. században az asztalosságról, mely a középkorban vált ki az ács szakmából és lett…
A Képes hét szépirodalmi hetilap 1929-es kiadásában igazi gyöngyszemre leltem: az újság által meghirdetett gyermekszépségverseny jelöltjeiről közölnek fotókat.
End of content
End of content