Kárpátalja anno: a Szent Jobb Ungváron
Az 1891-es esztendő óta augusztus 20-a hivatalosan is Szent István ünnepe Magyarországon.
Az 1891-es esztendő óta augusztus 20-a hivatalosan is Szent István ünnepe Magyarországon.
Nagycsaládok Kárpátalján: a Bodnár család Igazi nemzetközi koprodukció valósult meg akkor, amikor az erdélyi származású, Magyarországra kitelepült Jolenda (Jolika) férjhez ment a kárpátaljai származású Jánoshoz, akivel a Nagyszőlősi járásban, Nevetlenfaluban telepedtek le. Itt nevelik öt gyermeküket, miközben családi vállalkozást vezetnek, és keresztény hitüket gyakorolva karitatív tevékenységgel igyekeznek jobbá tenni környezetüket.
A tengerszint feletti 275 méteres magasságban fekszik a Técsői járás települése, Irhóc-Lázi (Vilhivci-Lázi).
Ritka fotó került a kezembe: Ungvárnak az Ung jobb partján lévő városrésze látható a képen, amelyről azonban hiányzik a zsinagóga épülete.
Családunk, nemzetünk, országunk múltjának, történelmének ismerete nem lenne lehetséges a levéltárakban felhalmozott több száz éves alapító oklevelek, gazdasági összeírások, anyakönyvek, térképek és levelek nélkül. Elmondhatjuk, hogy a levéltár története egyidős a magyar államisággal, hiszen eleink a kezdetektől őrizték ezeket az iratokat. Ennek köszönhetően maradhatott fenn a Szent István király által 1001-ben a pannonhalmi monostornak adott…
Técső mellett, a Tarac folyó partján fekszik Alsókálinfalva (Kalini), melynek nevét 1405-ben említik először az írások.
Tizennyolcadik alkalommal gyűltek össze július 25-én, pénteken az Asztély‒Beregsurány határátkelőhelynél a Beregszászi Görögkatolikus Esperesi Kerület hívei, valamint a hozzájuk csatlakozók, hogy ismét részt vegyenek a Máriapócsra tartó gyalogos zarándoklaton.
„Honfi e bércormon, szíved hevesebb dobogása jelzi, hogy ősi honod drága határa ez itt. Itt hangzott egykoron riadó csatakürtje Lehelnek. Nagy Rákóczink itt hullata búcsú könnyűt Szent kegyelet tüze gyúl itt minden csipkebokorba Oldozd meg saruid: Szent hely ez itt, ahol állsz.”
Ezúttal Ráton jártam, ahol egy görögkatolikus papcsaládot kerestem fel, amelyben a férj, Szolánszky Ágoston magyar, míg a felesége, Krisztina ukrán anyanyelvű. Noha ő egészen jól beszél magyarul, félt, hogy nem tudja kellően kifejezni magát, ezért inkább a férjére bízta, hogy bemutassa a családjukat. Így Ágoston szavain keresztül ismerhetjük meg a házasságuk történetét, valamint három gyermeküket,…
Kamil Raichl (1895-1971) cseh főiskolai tanár és felesége, Blaženy 1938-ban tett körutazást vidékünkön.
End of content
End of content