Author: Molnár Krisztina

2009-ben diplomázott a II.Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola magyar nyelv és irodalom szakán, 2010-ben angol mester képzésben részesült az Ungvári Nemzeti Egyetemen. 2010-2015 között az Avtocall Kft. középszintű vezetőjeként dolgozott, majd 2015-ben csatlakozott a Pro Cultura Subcarpathica civil szervezethez és a Kárpátalja.ma szerkesztői csapatához.
Ha a munkaadó késve fizet

Ha a munkaadó késve fizet

„A cégnél, ahol dolgozom, szinte állandóan késve kapjuk meg a fizetésünket. Volt már, hogy több mint egy hónap múlva jutottunk hozzá a kevéske pénzünkhöz. Az igazgatónk mindig azt mondja, hogy akkor tud fizetni, ha neki is fizettek a megrendelők, amit szerinte nekünk be kell látnunk, ha elkötelezettek vagyunk a vállalatunk iránt. Törvényesen jár el az…

Magyar feltalálók: Selye János és a stressz

Magyar feltalálók: Selye János és a stressz

Napjaink egyik népbetegsége a stressz. Az állandó feszültség, a teljesítési és megfelelési kényszer, az idegeskedés – mind a stressz kiváltó okai. A téli fáradtságot, a rövidebb nappalokat és sötétséget már ne is említsük. Sok pihenéssel, alvással helyreállhat az egyensúly, ám ha a stressz állandósul, és nem szakítunk időt a pihenésre, kikapcsolódásra, számolnunk kell különböző betegségek…

Embernek lenni az embertelenségben – állatmentők Beregszászban

Embernek lenni az embertelenségben – állatmentők Beregszászban

Kárpátaljára érkezve a látogatóknak nem a szép épületek, a festői tájkép tűnik fel először, hanem sajnos a szemét, az úttalan utak és a kóbor kutyák. Az utóbbiak különösen, hisz sokan tartanak a falkába verődött, sérült vagy akár vérző ebektől, amelyek sorra járják a városokat, falvakat élelem után kutatva. Valakinek megesik a szíve egy-egy sántító, fejét…

Egres, köszméte vagy piszke?

Egres, köszméte vagy piszke?

A legtöbb népies neve a köszmétének van. Mondják pöszmétének, piszkének, büszkének, egresnek. A hivatalosan használt kösz­méte név szláv eredetű. Az éretlen és a savanyú gyümölcsöket ősidők óta sokféleképpen használják: a patikusok gyógykenőcsöket, a háziasszonyok és a szakácsok levest, mártást, gyümölcssajtot készítettek belőlük.

End of content

End of content