A nap verse: Czébely Lajos: Haikuk: beteljesülés
csillagcombjaitvállamra dobta az éj
csillagcombjaitvállamra dobta az éj
a csillag áruló lehet,faképnél hagyhatéjszakát, holdat,
Mintha eltaposták volna,úgy lapít a gondolat.
Megnézem jól mindennap a világot,mely szép és rút, de legalább valós:mert bármikor itthagyhatom már– súgja fülembe a jós.
Mint akit kuvik hangja hív, mint akit bolygófény vezet, a gyötrelmek aknamezején
Két szép szemed csak ragyogjon,Égő sebbé lobosodjon.
hova kúsznak nyúlnak az árnyakhaptákba fellegek állnak
Nem kell beszélni róla sohasem,De mindig, mindig gondoljunk reá.
Kis fák árnyéka csüng a nagy fán,lombok szivén harkály kopog.
Ablakom most tárva-nyitvaAz aszfaltra meredek
End of content
End of content