A nap verse: Sáfáry László: Ketten
Köröskörül a szürkeség recseg.
Köröskörül a szürkeség recseg.
Mindig elromlik valami
Hang-kő-omlásaz éjszaka.
Tudom márHogy társamSenki nemLehet
Letörlöm arcomról a nyálats szembefordulok a széllel.
Míg köröznek a híd alatt –alamizsnával megdobáltan –
Csak ül.Csak áll.
szemsugaradbanmegbotlott tekintetem
Csontjaimban perceg a kór,belülről kifelé.
Végzetem a vers.Benne élek, halok.
End of content
End of content