Adventi gondolatok – 3. nap
Ha megkérdeznők most néhány ezer embert, hogyan képzelik a megoldást, a maguk életének és az országok életének megoldását, mit felelne a tömeg?
Ha megkérdeznők most néhány ezer embert, hogyan képzelik a megoldást, a maguk életének és az országok életének megoldását, mit felelne a tömeg?
A Görögkatolikus Ifjúság Szervezet (GISZ) második alkalommal szervezett karácsonyváró lelkigyakorlatot november 29-e és 30-a között a Karácsfalvi Sztojka Sándor Görögkatolikus Líceumban.
A legszebb nap?A ma.
Jézus meggyógyít 10 leprást. Ha a befektetett energia 10, akkor a nyereség vagy a veszteség abban mérhető, hogy tízhez képest mennyi térült meg.
Szép Tündérország támad föl szívembenIlyenkor decemberben.
A kardokból ekevas, a lándzsákból kasza legyen! – idézte a Bibliát Ferenc pápa a déli Úrangyala (Angelus) imádság előtt mondott beszédében.
„Várom az Urat, várja az én lelkem és bízom az Ő ígéretében. Várja lelkem az Urat, jobban, mint az őrök a reggelt, az őrök a reggelt.” Zsolt.130: 5-6.
A latin eredetű szó (adventus) megérkezést jelent.
Várni nem erény. A mai ember az érett gyümölcsöt akarja leszakítani már akkor, amikor a hajtások éppen elkezdtek éledezni.
Valahogy úgy vagyunk vele, hogy miközben az utolsó szalmaszálba kapaszkodunk, vádoljuk Istent, hogy miért nem áldja meg a szalmaszálat és miért nem varázsol belőle egy terebélyes gyümölcsfát.
End of content
End of content