„Maga a lélek tesz bizonyságot a mi lelkünkkel együtt arról, hogy valóban Isten gyermekei vagyunk. Ha pedig gyermekek, akkor örökösök is: örökösei Istennek és örököstársai Krisztusnak, ha vele együtt szenvedünk, hogy vele együtt meg is dicsőüljünk.” (Róm 8, 17)
A népnek és az asszonyoknak nagy sokasága követte őt, akik jajgattak, és siratták őt.
Nagycsütörtök a keresztény hagyomány szerint az utolsó vacsora napja, amikor Jézus a Gecsemáné kertben búcsút vett tanítványaitól és felkészült az áldozatra.
Miután kigúnyolták, levették róla a köpenyt, felöltöztették a saját ruhájába, és elvitték, hogy keresztre feszítsék.
Minden cselekedetünk attól függ, ki a mi életünk istene.
Életünk a folyamatos elvárásoknak való megfelelések sorozatából tevődik össze. A környezetünkbe való beilleszkedés során elsajátított társadalmi normák és az ezeknek való megfelelés korlátokat állít elénk, majd mi magunk is elkezdünk elvárásokat és korlátokat gyártani.
Rájöttem, hogy van egy alapvető hiba, amibe műveltségtől, kortól és nemtől függetlenül gyakran beleesünk.
A némiképp furán hangzó fenti kérdés a mögöttünk álló hétvégén bizony elég gyakran elhangzott a balazséri Béthel Konferencia-központban.
Gyümölcsoltó Boldogasszony napja a megtestesülés, Isten Fiának Mária szűzi méhében történt fogantatásának ünnepe.
A húsvétot megelőző vasárnap Jézus Jeruzsálembe való bevonulására emlékeznek a keresztény egyházak.
End of content
End of content