Kopogtató: A józan ész hiánya
Elnyomás. Hamis vádak. Jogfosztás. Gyújtogatás. Robbantás. Terrorcselekmény. Megfélemlítés.
Elnyomás. Hamis vádak. Jogfosztás. Gyújtogatás. Robbantás. Terrorcselekmény. Megfélemlítés.
„Amióta igyekszem elérni a hatóságoknál, hogy idős szüleimet szociális támogatásban részesítsék, lépten-nyomon találkozom a létminimum kifejezéssel. Már azt sem értem, hogy a hivatalnokok szerint hogyan lehet ilyen kevés pénzből megélni, azt pedig végképp nem tudom felfogni, hogy miért ettől tesznek függővé szinte minden egyéb szociális juttatást. Kérem, magyarázza el, mit kell vagy érdemes tudni róla.”
Elképzelhető, hogy a román és a magyar kisebbségi intézményeket ért támadások az ukrán vezetésnek ürügyet szolgáltatnak az oroszok ellenőrzése alatt álló Donyec-medence elleni támadás megindítására – hangzott el az M1 Szemtől Szembe című műsorában.
„Kérem, írja meg, hogy jogosult-e egy 35 év munkaviszonnyal rendelkező könyvtáros nő nyugdíjazáskor a 10 havi minimális nyugdíjnak megfelelő összegű egyszeri támogatásra.”
Az ukrán külügyminiszter úgy látja, semmi nem indokolja, hogy az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) speciális megfigyelő missziót telepítsen Kárpátaljára, és szerinte a nyelvtörvény ukrán alkotmánybíróság általi eltörlése miatt nem kell aggódniuk sem a kárpátaljai magyaroknak, sem Magyarországnak.
Az utóbbi hónapokban az ukránok egyre elégedetlenebbek a jelenlegi kormánnyal.
Ukrajnában 4,4 millió embert érintett az ország keleti részén dúló fegyveres konfliktus, illetve kerültek emiatt nehéz humanitárius helyzetbe – derül ki az ENSZ ukrajnai képviseletének közleményéből, amelyet az UNIAN idéz.
Elkeserítő az Ukrajnában élő uniós kisebbségek szerzett jogainak folyamatos szűkítése, amelynek keretében a magyarokat jogfosztott, harmadrangú állampolgárokká akarják tenni saját szülőföldjükön – hangsúlyozta pénteken Bocskor Andrea fideszes európai parlamenti képviselő.
Ukrajnában megszűntek a kisebbségi nyelvek gyakorlati használatára vonatkozó jogok, miután a nyelvtörvény megsemmisítésével nem maradt érvényben olyan jogszabály, amely kimondottan a nyelvhasználatot szabályozná az országban – mutatott rá Tóth Mihály, az Ukrán Nemzeti Tudományos Akadémia Koreckij Állam- és Jogtudományi Intézetének tudományos főmunkatársa csütörtökön az MTI-nek nyilatkozva.
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) rendkívül sajnálatosnak tartja, hogy az ukrán alkotmánybíróság politikai alapú döntést hozva alkotmányellenesnek minősítette a nemzetiségi kisebbségek nyelvhasználati jogait szavatoló törvényt – jelentette ki csütörtökön az MTI-nek nyilatkozva Darcsi Karolina, a KMKSZ politikai-kommunikációs titkára.
End of content
End of content