A kárpátaljai ukrán nyelvű internetes média máris teljes gőzzel bekapcsolódott a választási kampányba. A feladat ilyenkor nem csupán a „saját” jelölt dicsérete, az ellenfelek bírálata sem maradhat el. Az alábbiakban az ebben a szellemben fogant írásokból adunk egy kis ízelítőt.
Marietta de Purba-Lundin, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése monitoring bizottságának társelőadója úgy véli, hogy az ukrán kormány legfőbb problémája, hogy nem teljesíti ígéreteit.
A magyarok 35 százaléka beszél legalább még egy nyelven. Pénteken kezdődik a Nyelvtudás Hete.
Ion Mihai Pacepa tábornok, a román titkosszolgálat egykori vezetője, aki 1978-ban dezertált és Amerikába emigrált, könyvet írt a KGB programjáról, melynek célja az volt, hogy XII. Piuszt „Hitler pápájaként” ismerje meg a világ és az utókor.
A bíróság döntése értelmében a Beregszászi Városi Tanács képviselőinek a legközelebbi ülésükön ismét napirendre kell tűzniük azt a Gajdos István UMDSZ-es polgármester elleni bizalmatlansági indítványt, amelyet márciusban – szabálytalanul – még szinte egyöntetűen elutasítottak a honatyák.
Úgy tűnik, immár hivatalosan sem tagadják, hogy az új nyelvtörvény csak az orosz nyelvre vonatkozik, a magyarra nem.
Évről évre egyre több diák dönt úgy, hogy az érettségi vizsga letételét követően külföldön folytatja tanulmányait.
Reneszánszát éli Sztálin kultusza Oroszországban, ahol a Generalisszimuszt iparosító-modernizáló törekvései miatt az idősek mellett a fiatalok is tisztelik. Megítélése az orosz vezetésen belül nem egyértelmű, de az orosz propaganda mindent megtesz, hogy eloszlassa a felmerülő kétségeket.
Aktuális-e demokráciáról beszélni Ukrajnában? Miért populisták a politikusaink? Ki a felelős mindazért, ami Ukrajnában történik? Az alábbiakban a Tarasz Voznyakkal, a „Ї” folyóirat alapító főszerkesztőjével, művelődéstörténésszel, fordítóval és publicistával a pravda.com.ua portál számára készült interjúból ajánlunk olvasóink figyelmébe néhány gondolatot, melyekből remélhetőleg választ kapnak a fenti kérdésekre is.
A kisebbségben élő fiatalok számára mindig is jelentős dilemmát okozott a továbbtanulás, pályaválasztás problémája. A többségi iskolában tanuló, de a kisebbségi nemzethez tartozó diákok kezdettől fogva hátránnyal indítanak iskolatársaikkal szemben, az anyanyelvű intézményekbe járók többsége pedig nem képes elsajátítani az államnyelvet, no persze nem feltétlenül saját hibájukból, sokkal inkább az ellenük irányuló nyelvpolitikai döntések miatt.
End of content
End of content