Nézőpont

Ha ez EU gyenge, Oroszország előtt elhárulnak az akadályok.

Sokan buktak a Szovjetunió széthullásával.

Míg a világ a hétmilliomodik polgár megszületését ünnepli, az ukrán szociológusok az ország elnéptelenedésének veszélyére hívják fel a figyelmet. A függetlenség kikiáltásakor nem kis büszkeséggel hangoztatott jelszó: „Ötvenkétmilliárdan vagyunk” mára érvényét vesztette.

A Zakarpattya.net oldalain 2011. október 27-én tette közzé a Szvoboda ultranacionalista szervezet kárpátaljai sajtószolgálata a hírt, hogy lezárult a Vereckei emlékművet megrongáló nacionalista vezetők bírósági pere, mely szerintük „nem hozott igazságszolgáltatást a Szvoboda számára”. Azonban, mint azt a cikk alcíme is jelzi, a rongálók börtönbezárása, megbüntetése sem következett be. Mi is történt akkor a tárgyalóteremben?

Mint arról már korábban beszámoltunk, továbbra sem feszültségmentes Oroszország WTO belépése. A grúzok ugyan elfogadták a svájciak javaslatát, ám ezt követően Dél-Oszétia és Abházia fejezte ki nemtetszését. A legújabb hírek szerint most Ukrajna igyekszik gazdasági előnyszerzésre felhasználni vétójogát.

Nem csak a posztnarancsosok és az „ukránoskodók” álmodoznak „Ukrajna egyesítéséről”. Sokan vannak az „egyesítők” az ellenfeleik táborában is. Van, akinek az oroszországi hatalom nem tetszik, van, aki a birodalom kifejezéstől fél, mások az orosz nép egy országban történő egyesítését kizárólag a marxista Szovjetunió restaurációjaként értelmezik, élén a galvanizált Sztálinnal, megint mások meg úgy vannak vele,…

Határozatban tiltakozik az Európai Parlament az ukrán kormány politikája, és az igazságszolgáltatásban szerinte tettenérhető korrupció ellen.

Berlin szerint nincs esélyük. Új német-orosz „paktum”?

Hát, őszintén bevallva, nekem nem tetszik. Mármint nem a virágágyás, bár az árvácskáknak akár jelképes jelentősége is lehet. S nem is a beültetett szirmok, hanem így, ahogy van, ez a kis vaskerítés, meg az egész. Nem a látvány, nem az esztétikum. Hanem a mögöttes dolog…

Áttekintettük a magyarországi és a határon túli magyar sajtót, hogy olvasóinknak Kárpát-medencei körképet adhassunk arról, hogy mi a helyzet a státustörvényből eredő oktatási-nevelési támogatásokkal kapcsolatban: