Zsidó feliratokra bukkantak az Ungvári Nemzeti Egyetem épületében
Az Ungvári Nemzeti Egyetem Biológia Karának épületében egykor zsidó gimnázium működött.
Az Ungvári Nemzeti Egyetem Biológia Karának épületében egykor zsidó gimnázium működött.
Hetvenöt éve, 1939. augusztus 2-án írta alá Albert Einstein azt levelet, amelyet az Egyesült Éllamokban dolgozó magyar fizikusokkal, Wigner Jenővel, Teller Edével és Szilárd Leóval közösen fogalmazott meg, és amely felhívta Franklin D. Roosevelt amerikai elnök figyelmét arra, hogy a náci Németország hamarosan képes lehet nukleáris fegyver előállítására.
A munkácsi Medveczky Róbert vérbeli gyűjtő, kezdetben munkahelyén hús- és halkereskedéssel foglalkozott, majd Magyarországon irodabútorokkal.
„Egyedül hallgatom tenger mormolását,/ Tenger habja felett futó szél zúgását –/ Egyedül, egyedül/ A bujdosók közül/ Nagy Törökországban!…/ Hacsak itt nem lebeg sírjában nyugovó/ Rákóczi nagy lelke, az eget csapkodó/ Tenger haragjában!” – írja Lévay József Mikes c., költeményében a Nagyságos Fejedelem hűséges apródjáról, a rodostói bujdosók életét megörökítő Mikes Kelemenről, barokk irodalmunk jeles képviselőjé…
A magyar cserkészek fogadalmuk jelképét, a nyakkendőt az egyenruhával együtt viselik, így őket ebben a viseletben lehet látni pénteken egész nap.
Közel száz évvel ezelőtt Karl Landsteiner Nobel-díjat kapott azért, mert felfedezte, hogy nem mindenki vére egyforma, különböző vércsoportok léteznek. Azt azonban a mai napig nem tudjuk, miért is léteznek a vércsoportok.
Kodály Zoltán daljátéka, a Háry János lesz ma a Szegedi Szabadtéri Játékok műsora, a nagyotmondó obsitos történetében Napóleont Gérard Depardieu alakítja.
A Kárpátaljai Magyar Nagycsaládosok Egyesülete (KMNE) július 21–26. között Hagyományőrző Kézműves Napokat szervezett mindazon magyar nagy- és kiscsaládok részére, akik kíváncsiak voltak rá, hogyan dolgoztak, miből éltek több száz évvel ezelőtt elődeink.
Rengeteg olyan tudományos elmélettel találkozunk, amelyeket már évekkel ezelőtt megdöntöttek.
Kovrig János magyar újságíró 1932-1933 fordulóján Kínába utazik, hogy a japán-kínai konfliktusról és a modern Kínáról tudósítson.
End of content
End of content