A madarak és élőhelyük védelmével foglalkozó szervezet, a BirdLife International közzétette a világ madarainak állapotáról szóló jelentését, amelyben a Természetvédelmi Világszövetség vörös listáján szereplő több mint ötven kihalás szélén álló madárfaj helyzetét vizsgálták.
Nem mozog eleget a világ népességének több mint negyede, 1,4 milliárd ember, és ez az adat 2001 óta csupán nagyon kicsit javult – állapította meg az Egészségügyi Világszervezet (WHO) friss jelentése.
Egy új technológiával már élő sejteket is lehet készíteni folyadéknyomtató segítségével. A felfedezés a gyógyszeriparban is áttörést hozhat a későbbiekben.
Évente mintegy 5,5 billió olyan cigarettát gyártanak, amelyekhez cellulóz-acetátból készülnek a cigarettafilterek. Ezek elméletileg előbb-utóbb lebomlanak ugyan, de a folyamat akár tíz-tizenöt évet is igénybe vehet.
A nyári időszámítás állandóvá tételét javasolja az Európai Bizottság a tavaszi és őszi óraátállítás helyett. Az intézkedést 1916-ban vezették be először energiatakarékossági okokból, de később több országban felhagytak vele – idézte fel pénteken az AFP francia hírügynökség.
A Nílus folyó deltájában létezett egyik legősibb településre bukkant egy egyiptomi-francia régészcsoport, a maradványok a fáraók kora előtti időkből, ötezer évvel ezelőttről származnak – adta hírül vasárnap az al-Ahram egyiptomi napilap honlapja.
A rovarok a világ rizs-, kukorica- és búzatermése újabb 2,5 fél százalékát falják fel a hőmérséklet minden egy Celsius-foknyi emelkedésével – ismertették kutatók számításaik eredményét a Science tudományos lapban. Amennyiben a felszíni hőmérséklet 2 Celsius-fokot emelkedik, több mint 200 millió tonna vész kárba a három alapvető gabonaféléből, jelenleg 166 millió tonna a veszteség a becslések…
Megfejtették a kolerabaktérium titkát. Kiderült, hogy fő ellensége, az amőba elleni védekezésként annak belsejében bújik meg, így él túl nedves környezetben.
Pestis és lépfene – baktériumok, amelyeket száz éve legyőzött az orvoslás, elviekben nem okozhatnak már járványt, azonban a klímaváltozás előhozhatja ezeket a betegségeket. Szakértők szerint a vírusok és baktériumok egyaránt jól bírják a jeges hideget, így sokáig „túlélhetnek” mínusz 40-70 fokban is.
Az utolsó jégkorszak idején ismétlődő szélsőségesen hideg időszakok hozzájárulhattak a neandervölgyi ember kihalásához egy új tanulmány szerint. A hideg intervallumok egybeesnek azokkal a korszakokkal, amelyekből nem maradtak fenn neandervölgyiekre utaló nyomok.
End of content
End of content