Egy új modell szerint a Föld olvadt vasmagjának hűlését a kísérőnk árapályereje által okozott deformációk közben felszabaduló energia is lassítja, ezáltal a Hold hozzájárul a Föld mágneses terének fenntartásához.
Először sikerült őssejtekből működő béta-sejteket létrehozni, amik cukorral találkozva azonnal inzulint termeltek.
A Washingtoni Egyetem kutatócsoportja áttörést ért el a DNS-adattárolásban: négy digitális fotót kódolt egy DNS-molekulában. A keresés és az előhívás is működött.
Egy közönséges algafaj olajtermelő enzimjének felhasználásával szinte kifogyhatatlan bioüzemanyag-forrásra tehetne szert az emberiség.
A rákgyógyászattól az építészetig az élet minden területén bevethetőek lesznek a közeljövőben az „átprogramozott baktériumok”. Sejtmagjukba átszerkesztett DNS-t ültetnek.
Az elmúlt 66 millió évben még soha nem volt ilyen magas a szén-dioxid-kibocsátás mértéke a Földön, figyelmeztetnek a szakértők. Az ENSZ előrejelzése szerint ezért akár 4,8 Celsius-fokkal is emelkedhet a hőmérséklet ebben az évszázadban. Mindez hazánkra is igaz lehet, amint azt az Országos Meteorológiai Szolgálat éghajlati modelljei is feltárják.
A környezet és a megfelelő terápia segíthet legyőzni a depresszió hátterében álló genetikai hajlamot – állapították meg patkánykísérletekkel amerikai kutatók.
Társadalomföldrajzi kihívások és adekvát válaszlehetőségek a XXI. század Kelet-Közép-Európájában címmel indult kétnapos konferencia a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola és a Nemzetstratégiai Kutatóintézet (NSKI) szervezésében március 31-én, a beregszászi főiskolán.
A XVIII. századi magyarországi tudomány kiemelkedő alakja volt egy hármas – magyar, szlovák, német – kötődésű teológus, nyelvész, történész, földrajztudós, pedagógus, újságszerkesztő, aki hazánk egyenrangú polgárainak tekintette mind a magyarokat, mind a németeket, mind a szlovákokat, mindnyájuk felemelkedését igyekezett szolgálni, így munkássága egyaránt értékes öröksége lett a magyar, a szlovák és a magyarországi német irodalomnak.
Egy magyar kutatócsoport messze túllép a retinaimplantátumok lehetőségein, és egyenesen az agyat veszi rá arra, hogy lásson. Rózsa Balázs az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet kutatója és csoportja közvetlenül vizsgálja kísérleti állatok agyának látásért felelős területét, vagyis a látókérget.
End of content
End of content