Sírokat találtak az Óbirodalom korából
Két óegyiptomi sírt fedeztek fel francia régészek Szakkarától délre, Tabit El-Geishnél – jelentette be az Egyiptomi Műemlékvédelmi Minisztérium a múlt héten.
Tudomány
-
-
Komplex életközösséget találtak az Antarktisz jege alatt
Egy víz alatti robotexpedíció feltárta, az Antarktisz alatt rejtőző víz, bár sötét és hideg, de azért meglepő mennyiségű tengeri létformának ad életet, többek között tengericsillagoknak, szivacsoknak és tengeri rózsáknak.
-
Újraindították a nagy hadronütköztetőt
A mintegy két évig tartó leállás után vasárnap újraindították az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) nagy hadronütköztetőjét (LHC), amelynek jelentősen megnövelt teljesítményétől a Genfben működő intézet munkatársai azt várják, hogy új távlatokat nyit a fizikában.
-
Tiszteletbeli doktori címet kapott Volodimir Szmolanka
Volodimir Szmolanka, az Ungvári Nemzeti Egyetem rektora Aradon, a Vasile Goldis Nyugati Egyetem Akadémiai Tanácsának ünnepi ülésén tiszteletbeli doktori címet kapott – adta hírül a mukachevo.net hírportál.
-
A Down-kór szűrésének új módszerét dolgozták ki amerikai kutatók
A Down-kórt kiváltó genetikai rendellenesség sokkal pontosabban meghatározható az anya vérvizsgálatának új módszerével, mint a jelenleg alkalmazott eljárásokkal – véli egy amerikai kutatócsoport, amely a New England Journal of Medicine legújabb számában ismerteti eredményeit.
-
A világ legérzékenyebb hőmérőjét fejlesztették ki
A zürichi műegyetem, az ETH kutatói szerint a dohánysejtekből és szintetikus anyagból álló hibrid eszköz már akár több tíz centiméterről felismeri egy kéz hőjét.
-
Veszélyben az Altamira-barlang sziklarajzai
Spanyol tudósok nyílt levélben hívták fel rá a figyelmet, hogy az emberek jelenlétéből eredő hőmérséklet-emelkedés, magasabb páratartalom milyen veszélyes a híres Altamira-barlang páratlan értékű őskori sziklarajzaira.
-
Messziről is megtalálják a vízforrásokat az elefántok
Az afrikai szavannán elefántok mozgását nyomon követő kutatók eredményei szerint az ormányosok a lehető legrövidebb távolságot választják a víznyerőkhöz, akkor is hajszálpontosan bemérve az értékes források lelőhelyét, ha történetesen 50 kilométerre vannak tőlük.
-
A Dunántúl volt az újkőkori földművesek „sztrádája” magyar tudósok szerint
Magyar archeogenetikusok és régészek megtalálták a hiányzó genetikai láncszemet a földművesség közép-európai elterjedésében. Genetikai vizsgálataik azt mutatták, hogy nem kultúraátadás, hanem valódi népvándorlás zajlott a mai Nyugat-Magyarországon át – adta hírül portálján a Magyar Tudományos Akadémia (MTA).
-
„A megelőzésnek hatalmas szerepe van a konfliktusok elkerülésében” – Nemzetközi tudományos konferencia Beregszászban
Március 26–27-én nemzetközi tudományos konferenciát szerveztek a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán Nyelvi és kulturális sokszínűség Kelet-Közép-Európában: érték és kihívások címmel. A rendezvényről Bárány Erzsébetet (B.E.) és Csernicskó Istvánt (Cs.I.), a konferencia szervezőit kérdeztük.
End of content
End of content