Mitől függ a boldogság?
Számos tudós érvel amellett, hogy a boldogság érzetét nagyobb részt a gének határozzák meg, újabb keletű kutatások szerint azonban néhány egyszerű praktikával minden ember tehet a saját boldogságáért.
Számos tudós érvel amellett, hogy a boldogság érzetét nagyobb részt a gének határozzák meg, újabb keletű kutatások szerint azonban néhány egyszerű praktikával minden ember tehet a saját boldogságáért.
A pingvinek Dél-Amerika, Új-Zéland, Ausztrália, Dél-Afrika, az Antarktisz és a környező szigetek elegáns „frakkot” viselő, fehér-fekete tollazatú vízimadarai, melyek olyannyira alkalmazkodtak a vízi életmódhoz, hogy míg a szárazföldön vagy a jégen lassan vagy egyenesen bohókásan totyognak, addig a hullámok között gyorsan és kecsesen úsznak, üldözve zsákmányállataikat, a halakat, a rákokat és a tintahalakat.
Mégsem a házi patkányok lehettek a fő felelősei az Európát sújtó egykori bubópestisjárványoknak: új kutatások az ázsiai mongol futóegereket hozták összefüggésbe a fekete halál újabb és újabb felbukkanásaival.
Az óegyiptomi történelem izgalmas korszakának megismeréséhez vihetnek közelebb az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) egyiptológusainak ásatásai, akik az ókori Théba nekropoliszában Hatsepszut királynő korának egyik legbefolyásosabb személyisége sírkápolnáját tárják fel.
Új idegpályát fedezett fel magyar szakemberek vezetésével tudósok egy nemzetközi csoportja; az idegpálya eddig ismeretlen módon köti össze a mozgásért, a figyelemért és az öntudatért felelős agyközpontokat.
Egy átfogó tanulmány eredményei szerint a tengeri állatok közel 700 fajánál dokumentálták eddig a találkozást emberi eredetű hulladékkal, úgymint műanyaggal vagy üveggel.
Bőröregedést gátló csokoládét fejlesztett ki egy Cambridge-i Egyetem egykori kutatóiból alakult vállalkozás: a különleges csokiból napi 7,5 gramm elfogyasztása képes az 50 évesek bőrszerkezetét a 30 évesek szintjére „fiatalítani”.
1792-től 1815-ig Európa jelentős részén szinte állandóan dörögtek a fegyverek. E puskaporszagú korszak az 1789-ben kitört nagy francia forradalom ellen vívott háborúkkal vette kezdetét, majd a forradalomból kinőtt napóleoni császárság hadjárataival folytatódott, s csak I. Napóleon végső bukásával zárult.
Az UNESCO 1999-ben nyilvánította február 21-ét az anyanyelv nemzetközi napjává, ráirányítva a figyelmet bolygónk nyelvi sokszínűségére, a kis nyelvek veszélyeztetettségére.
Nyelv(használat) a gyakorlatban címmel szervezett tudományos konferenciát a Nemzetpolitikai Kutatóintézet február 19-én Budapesten.
End of content
End of content