Tudomány

  • Nápoly középkori magyar emlékeit mutatja be Prokopp Mária új könyve

    Sütő Éva

    Nápoly középkori magyar emlékeit mutatja be Prokopp Mária művészettörténész és Horváth Zoltán György új kötete, amely elsősorban V. István magyar király lánya, Mária nápolyi királyné (1254-1323) művészetpártoló tevékenysége nyomán létrejött páratlan alkotásoknak állít emléket tudományos alapossággal, mégis olvasmányos és közérthető módon.

  • Magyar felfedezés az alvási orsókkal kapcsolatban

    Sütő Éva

    Az utóbbi évek valódi forradalmat hoztak az agykutatásban. Olyan eszközök és módszerek születtek, melyek segítségével vizsgálhatóvá váltak a központi idegrendszer egészen finom részletei, sőt, szelektíven lehet beavatkozni bizonyos hálózatok működésébe anélkül, hogy más folyamatokat befolyásolnánk.

  • Átadták az idei Nobel-díjakat Stockholmban

    Gál Adél

    Átadták szerdán Stockholmban a kémiai, a közgazdasági, az orvosi, a fizikai és az irodalmi Nobel-díjat, néhány órával azután, hogy a norvég fővárosban Malala Juszafzai, a kitüntetés történetének legfiatalabb díjazottja átvehette a Nobel-békedíjat.

  • Jerikó falai

    Gál Adél

    A Szentírásban, Józsué könyvében olvashatunk a hatalmas falakkal övezett város, Jerikó izraeliták általi elfoglalásáról. Mint a Biblia írja, a zsidó fegyveresek, valamint a frigyládát vivő papok hat napon át naponta egyszer, a hetedik napon pedig hétszer járták körül a települést, majd a papok kürtölni kezdtek kosszarvból készített kürtjeikkel, az egész nép felkiáltott, a falak leomlottak,…

  • Ahol Karl Mauch Ofirt kereste

    Gál Adél

    Mint a Bibliában olvashatjuk, Salamon, Izrael királya egy legendás országból, Ofirból hozatta hajószám az aranyat birodalmába, többek között a nemesfémtől ragyogó első jeruzsálemi templom díszítéséhez.

  • „Forró Jupiterek” – hangsebességű szelekkel

    Kocsis Julianna

    Naprendszerünkben a rendszer belső tartományaiban keringenek a kisebb, Föld-típusú kőzetbolygók: a Merkúr, a Vénusz, a Föld és a Mars, s központi égitestünktől távolabb róják pályájuk kilométereit a kis sűrűségű, szilárd felszínnel nem rendelkező, döntő részben gázokból álló óriásbolygók: a Jupiter, a Szaturnusz, az Uránusz, valamint a Neptunusz.

End of content

End of content