Afrikából érkezhettek a dél-amerikai majmok
Egy új kutatás szerint 36 millió éve élnek majmok Dél-Amerikában, vagyis legalább 10 millió évvel hosszabb ideje, mint eddig hitték.
Egy új kutatás szerint 36 millió éve élnek majmok Dél-Amerikában, vagyis legalább 10 millió évvel hosszabb ideje, mint eddig hitték.
A Meteorológiai Világszervezet (WMO) adatai szerint is 2014 volt az eddigi legmelegebb év: a globális átlaghőmérséklet 14,57 Celsius-fok volt, 0,57 fokkal magasabb, mint az 1969-1990 közötti hivatkozási időszak átlaghőmérséklete.
Volt, ahol teljesen váratlan kitörés történt, másutt olyan területek aktivizálódtak, ahol arra egyáltalán nem számítottak. A vizsgálatok szerint az erdélyi Csomád alatt is lehet még magma.
A világon elsőként végeztek megfigyeléseket kisbolygókról a Kepler-űrtávcsővel a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Csillagászati Intézetének kutatói Szabó Róbert vezetésével – olvasható az MTA honlapján.
Tudósok egy nemzetközi csoportja felfedezte a Tejútrendszer eddig ismert legrégebbi, 11,2 milliárd éves naprendszerét.
Az európai és az amerikai űrkutatási hivatal közlése szerint példátlanul nagy, 450-900 méter átmérőjű aszteroida repül el a Föld mellett hétfő délután, de nem jelent semmiféle veszélyt a bolygóra.
A Naprendszeren kívüli planéták – az exobolygók – keresése közben különös világokra is bukkannak a kutatók, olyanokra, melyek merőben eltérnek a saját bolygórendszerünkben keringő égitestektől.
Az emberiség eddigi legerősebb fegyverét, a hidrogénbombát – melyet hál’ Istennek egyetlen alkalommal sem vetettek be háborúban – egy magyar atomfizikus, a Magyarországról előbb Németországba költözött, majd onnan az Egyesült Államokba emigrált Teller Ede találta fel.
Januártól szuperszámítógépek és új szoftverek segítik a magyar agykutatókat a különféle műszereken gyűjtött adatok elemzésében.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) kutatói a szerves kémia egyik legfontosabb alapreakciójának, az úgynevezett SN2-reakciónak egy eddig ismeretlen, új mechanizmusát fedezték fel. A folyamatot Czakó Gábor és Szabó István szuperszámítógépek segítségével modellezte, eredményeiket a Nature Communications közölte.
End of content
End of content