Az európai és az amerikai űrkutatási hivatal közlése szerint példátlanul nagy, 450-900 méter átmérőjű aszteroida repül el a Föld mellett hétfő délután, de nem jelent semmiféle veszélyt a bolygóra.
A Naprendszeren kívüli planéták – az exobolygók – keresése közben különös világokra is bukkannak a kutatók, olyanokra, melyek merőben eltérnek a saját bolygórendszerünkben keringő égitestektől.
Az emberiség eddigi legerősebb fegyverét, a hidrogénbombát – melyet hál’ Istennek egyetlen alkalommal sem vetettek be háborúban – egy magyar atomfizikus, a Magyarországról előbb Németországba költözött, majd onnan az Egyesült Államokba emigrált Teller Ede találta fel.
Januártól szuperszámítógépek és új szoftverek segítik a magyar agykutatókat a különféle műszereken gyűjtött adatok elemzésében.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) kutatói a szerves kémia egyik legfontosabb alapreakciójának, az úgynevezett SN2-reakciónak egy eddig ismeretlen, új mechanizmusát fedezték fel. A folyamatot Czakó Gábor és Szabó István szuperszámítógépek segítségével modellezte, eredményeiket a Nature Communications közölte.
Három, a Földnél alig nagyobb planétát fedezett fel egy nemzetközi kutatócsoport a NASA bolygóvadász űrteleszkópja, a Kepler segítségével.
Egy új tudományos kutatás szerint kilencből négy területen, főleg a klímát és a fajok kihalását illetően, az ember már átlépte a Föld terhelhetőségének határát.
Majd két és fél évszázad köztörténeti szempontból is felbecsülhetetlen értékű, jórészt eddig ismeretlen dokumentumait dolgozta fel és hozta nyilvánosságra az MTA-PPKE Lendület Egyháztörténeti Kutatócsoport most megjelent új kiadványában – olvasható az MTA honlapján.
Az „olasz csizmán” és a tőle csak a keskeny Messinai-szoros által elválasztott Szicília szigetén végighúzódó Appenninek – a hatalmas Eurázsiai-hegységrendszer részeiként – úgy alakultak ki, hogy az afrikai tektonikus tábla nekiütközött az eurázsiai litoszféra-lemeznek, s a táblák ütközése során felgyűrődtek a hegység hosszan hullámzó vonulatai.
A XIX. század végén és a XX. század elején egy széles érdeklődési körű, az állattan, a földrajztudomány és a néprajz terén egyaránt otthonosan mozgó magyar nemest kutatószenvedélye előbb a Duna deltavidékére és a Fekete-tenger mentén húzódó, gazdag madárvilágú, mocsaras Dobrudzsába, majd sokkal keletebbre, Ázsia belsejébe sodorta.
End of content
End of content